PROFILBARU.COM

	Imre Sándor
	Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
	Hivatali idő; 1919. augusztus 7. – augusztus 15.
Előd	Garbai Sándor
Utód	Huszár Károly
Született	1877. október 13.; Hódmezővásárhely
Elhunyt	1945. március 11. (67 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Szülei	Imre József
Foglalkozás	politikus; egyetemi oktató;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Sándor témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a pedagógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Imre Sándor (egyértelműsítő lap).

Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. október 13. – Budapest, 1945. március 11.) magyar pedagógus, művelődéspolitikus.

Magyarországon elsőként indítványozta 1926-ban a lélektannak, mint külön diszciplínának egyetemen való oktatását. Tervei 1929-ben váltak valóra a szegedi egyetemen.

Családja

Református családban született, nagyapja, Imre Sándor (1820−1900) a magyar nyelv és irodalom rendes tanára volt a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Édesapja Imre József (1851–1933) orvos, édesanyja Szabó Kornélia. Testvére Imre József (1884–1945) orvos, szemész, egyetemi tanár.

Életpályája

Ifjabb Imre Sándor felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott 1894–1898 között, német-magyar szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1898-ban, egyetemi doktor ugyancsak 1898-ban lett (értekezése: Alvinczi Péter kassai magyar pap élete). Példaképe, tanító mestere Schneller István volt. Németországi egyetemeken (Heidelberg, Lipcse, Strassburg, Berlin, Jéna) járt tanulmányúton az 1899-es és az 1900-as évben. Hazatérve a Kolozsvári Református Főgimnázium tanára volt. 1904/1905-től habilitálták egyetemi magántanárrá A magyar nevelés története tárgykörben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, egyetemi magántanári kinevezését 1910-ben erősítették meg. 1912-től a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen lett magántanár. 1908–1918 között a Budapesti Polgári Iskolai Tanítóképző (Paedagogium) pedagógiai tanára, majd igazgatója volt. 1912-ben jelent meg Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődéspolitikához című tanulmánykötete. 1915-ben Országos Közoktatási Tanács tagja lett, s az 1940-es években annak egyik alelnöke is volt. 1913–1918 között a Magyar Paedagogia folyóirat szerkesztője és megindította, szerkesztette a Magyar Paedagogiai Társaság Könyvtárát (1917). 1918-tól, rövid megszakítással 1924-ig, előbb helyettes-államtitkári, majd adminisztratív államtitkári funkciót töltött be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.^[3] Az Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormánynak ügyvivő vallás- és közoktatási minisztere volt (1919. augusztus 7.–1919. augusztus 15.).

Imre Sándort 1925-ben habilitálták egyetemi tanárrá Szegeden, s ekkor nevezték ki a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékének élére tanszékvezető egyetemi tanárnak. 1925–1934-ig elsősorban Szegeden tevékenykedett, s már 1926. október 20-án felterjesztette a karnak kérelmét: szükséges egy új pedagógiai-lélektani tanszék felállítása, mely teret nyithatna a pedagógiai-lélektani kísérleteknek, s egyben tehermentesítené a filozófia tanszéket a lélektan oktatása alól. A következő tudományágakkal óhajtotta bővíteni az oktatást: általános lélektan, a gyermek- és ifjú kor lélektana, gyógypedagógia, pszichotechnika, pedagógiai szomatológia. Szakmai segítségével támogatta a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájában létrejött reformpedagógiai elvek alapján működő iskolát és A cselekvés iskolája folyóiratot. Kapcsolatot tartott Domokos Lászlóné Új iskolájával is.

Imre Sándor pedagógiaprofesszor Bartók György filozófiaprofesszorral együtt állt ki a pedagógiai-lélektani intézet^[4] felállítása mellett. Végül az egyetem rossz anyagi helyzete ellenére is, 1929-ben létrehozták a II. sz. pedagógiai-lélektani intézetet, melynek élére Várkonyi Hildebrand Dezsőt nevezték ki nyilvános rendes tanárnak. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szervező munkája révén jöhetett létre a II. sz. Filozófia Tanszék, a II. sz. Irodalom Tanszék, s a II. sz. Pedagógia Lélektani Intézet, mindegyik élére ezúttal a katolikus püspökség kívánságára katolikus felekezetű tanárokat nevezett ki a kultuszminiszter, bár a miniszter nem volt híve az egyetemi állások betöltésénél a felekezet szerinti megkülönböztetésnek. 1934-ben Imre Sándor a szegedi I. sz. Pedagógia tanszék éléről Budapestre távozott, ahol haláláig a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógiai tanszékének vezetője volt. Szegedi távozása után szervezeti változás következett be a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, az I. sz. Pedagógiai Intézetet beolvasztották a II. számú Pedagógiai Lélektani Intézetbe, ez lett a Pedagógiai Lélektani Intézet.

Sokat foglalkozott egyháza, a magyarországi református egyház, iskoláinak ügyeivel. 1925. január 21-én a budapesti református egyházmegye közgyűléseire világi képviselőnk választották, majd az egyházkerület tanügyi előadója lett.

Imre Sándor, Szeged után, még egy évtizedet eredményes pedagógiai munkássággal töltött Budapesten, előadásokat tartott, tanulmányokat, cikkeket, könyveket publikált. Érdeklődésének középpontjában a nemzetnevelés állt. Foglalkoztatta a reformpedagógia, módszereinek elterjesztését támogatta. 1945-ben halt meg, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.^[5]

Művei (válogatás)

Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Budapest, 1904. 271 o.
Széchenyi és a nemzetnevelés. Kolozsvár, 1910. 21 o.
A nevelés sorsa és a szocializmus. Az iskolai nevelés lehetőségei és a szocialisták nézetei a nevelésről. A tárgyias nevelői gondolkodás érdekében. Budapest, 1909. 131 o.
Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődési politikához. Budapest-Kolozsvár, 1912. 234 o.
A köznevelés belső egysége és a nemzeti egység. (In: A háború és az iskola. Budapest, 1915. 65-102. old. Online)
Mi a nemzetnevelés? Budapest, 1919. 24 o.
A magyar nevelés körvonalai. Tizenkét dolgozat. Budapest, 1920. 159. o.
A családi nevelés főkérdései. Bevezetés a szülői gondolkodásba. Budapest, 1925. 154 o.
Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájba. Budapest, 1928. 336 o. (Hasonmás kiadása 1995-ben jelent meg Pukánszky Béla tanulmányával, Budapest, OPKM. ISBN 9637644261)
Népiskolai neveléstan. A tanítóképőintézeti tanterv alapján. Budapest, 1932. 160 o.
A család békéje. Budapest, 1935. 52 o.
A neveléstudomány magyar feladatai.^[6] Szeged, 1935. 136 o.
Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés. Budapest, 1942. 348 o.

Tudományos tisztség

Országos Közoktatási Tanács tag (1915–1945)
Magyar Paedagogia c. szakfolyóirat szerkesztője (1913–1921)

Társasági tagság

Erdélyi Múzeum Egyesület (titkár 1904–1908)
Magyar Paedagogiai Társaság (1906–1945)
Magyar Pszichológiai Társaság (választmányi tag)
Magyar Pestalozzi Társaság (1906–)
Magyar Gyermektanulmányi Társaság (1908–)
Magyar Filozófiai Társaság (választmányi tag 1913–)
Irodalomtörténeti Társaság (választmányi tag 1913–)

Irodalom

A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen 1929–2009 – Szerk.: Szokolszky Ágnes – JATEPress, Szeged, 2009. 302 o. – A hozzáférés ideje: 2012. április 26. 14:00.
Benedek András: Imre Sándor jelenünknek szóló munkássága és hagyatéka – In: A nemzetnevelő Imre Sándor (1877–1945) – A 2010. október 28-i emlékkonferencia előadásai – Egyetemtörténeti Füzetek – BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest, 2011. 48 p.
Heksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere – Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 299 o.
Schneller István és Imre Sándor tantervelméleti törekvései. Válogatott írások; szerk., bev., jegyz. Ravasz János; OPI, Bp., 1984 (A tantervelmélet forrásai)
Ronkovicsné Faragó Eszter: A pedagógia alapkérdései Imre Sándor munkásságában – Comenius Bt., Pécs, 1999. 199 o. – ISBN 963-03-8872-3
Tóth Gábor: Imre Sándor és a Paedagogium Archiválva 2009. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Pedagógia XCVIII évf. 1998, 2. szám 99–122. o. – Hozzáférés ideje: 2012. április 14. 22:00.
Szűts-Novák Rita: Az Imre Sándor kultusz – A pedagógus munkásságának máig tartó szakirodalmi vetülete Közelítések, VI. évf. (2019) 1-2.sz. 45-52. o.
M. Pelesz Nelli, Szűts-Novák Rita : A Pedagógiai és Lélektani Intézet 1929-es megalapítása, szellemi előzményei és működésének első évtizede, Imre Sándor és Várkonyi Hildebrand Dezső , Oxipo: Interdiszcipináris e-folyóirat, I. évf. 2019/2 9-24. o.
Szűts-Novák Rita: „Ez az út, az igazság, az élet” — Imre Sándor nemzetneveléssel kapcsolatos fogalomrendszerének módosulása az első világháborút követő években (1919—1929), In: "Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon", szerk. M. Pelesz Nelli, Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, Szeged, 2019. 103-118. o.
Donáth Péter: Imre Sándor a köztisztviselői munka párt- és felekezeti elfogultságtól való mentességének szükségességéről, s az egyetemi autonómiáról 1924-ben. Iskolakultúra, 30. évf. 8. sz. (2020) 97-116. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33950/33076
Szűts-Novák Rita: Imre Sándor (1877-1945) megjelenése és megjelenítése a 20. század első felében a Protestáns Szemle hasábjain Archiválva 2021. július 23-i dátummal a Wayback Machine-benIn: Kiss, Gábor (szerk.) Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus-Konferenciája 2019,Budapest, Magyarország : Doktoranduszok Országos Szövetsége, (2020) 338-351. o.
Szűts-Novák Rita: Új utak az Imre Sándor—kutatásban: Imre Sándor művelődéspedagógus Pintér Jenő irodalomtörténészhez írott leveleinek (1913-1940) biográfiai jelentősége Közelítések, 2019/3-4. 104-117. o.
Szűts-Novák Rita: A mikrotörténelem szerepe a digitalizált neveléstörténet-írásban: Imre Sándor (1877-1945) emlékezete, In: Karlovitz, János Tibor (szerk.) Reflexiók néhány magyarországi pedagógia-releváns kontextusra, Komárno, Szlovákia: International Research Institute s.r.o., (2020) 19-25. o.
Szűts-Novák Rita, Szűts Zoltán: A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2). 55‒62. o. DOI 10.18458/KB.2019.2.55
Donáth Péter: Imre Sándor a háború, a pedagógia és az iskola kapcsolatáról 1914-1918-ban. In: Sallay, Gergely Pál; Török, Róbert; Závodi, Szilvia (szerk.) Háborús hétköznapok V.. Budapest, Magyarország : HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2021) pp. 49-64.
Gombos, Norbert (szerk.)> Imre Sándor-emlékkötet: Tanulmányok a nemzetnevelő pedagógus, művelődéspolitikus halálának 75. évfordulójára. Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan Kiadó (2021) , 180 p.ISBN: 9789634147862
Donáth Péter: Imre Sándor alelnöksége az Országos Közoktatási Tanácsban. I. Kétségek – szolgálat – program 1943-ban. II. Navigare necesse est – lapok az OKT 1943–1944. évi dokumentumaiból NEVELÉSTUDOMÁNY: OKTATÁS KUTATÁS INNOVÁCIÓ 10 : 2 pp. 51-70. , 20 p. (2022) 3 pp. 78-97. , 20 p. (2022) http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2022/09/imre-sandor-alelnoksege-az-orszagos-kozoktatasi-tanacsban-ii-navigare-necesse-est-lapok-az-okt-1943-1944-evi-dokumentumaibol/ Archiválva 2022. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Donáth Péter: Adalékok a 105 éve létrehozott harmadik pedagógia professzori állás betöltésének történetéhez Kornis Gyula, Fináczy Ernő, Schneller István, Alexander Bernát játszmája Imre Sándor és Weszely Ödön pozsonyi pályázatának elbírálása során. ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 32. : 4 pp. 70-93. Paper: DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.4.70 , 24 p. (2022) https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/43927
Donáth Péter: Imre Sándor feljegyzései "ügyvivő" miniszterségének napjairól (1919. augusztus 7-15.): Emlékei, értékelése az "ügyvivő" Friedrich-kormány megalakulásáról, működéséről. I.; Emlékei miniszteri kezdeményezéseiről, törekvéseiről a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. POLYMATHEIA: MŰVELŐDÉS ÉS NEVELÉSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT XIX. : 1-2. pp. 24-62. , 39 p. (2022).http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2022/06/imre-sandor-alelnoksege-az-orszagos-kozoktatasi-tanacsban-i-ketsegek-szolgalat-program-1943-ban/ 3-4. pp. 30 p.http://www.polymatheia.hu/cikkek/imre-sandor-feljegyzesei-ugyvivo-minisztersegenek-napjairol-1919-augusztus-7-15-emlekei-ertekelese-az-
Donáth Péter: Konszenzuskereső reformer a válságok és szélsőségek korában. Imre Sándor a nemzeti együttműködés akadályairól, művelődéspolitikai szerepvállalásáról, a köznevelésről, s a magyar pedagógiáról. Trezor Kiadó, Budapest, 2022. 581 p. http://real.mtak.hu/146415/ https://mek.oszk.hu/23400/23444/
Donáth Péter: Imre Sándor memoárja az 1918–1919. évi forradalmakat követő felelősségre vonásokról: Benedek Marcell, Dénes Lajos, Somogyi Béla és Czakó Ambró ügyéről. MÚLTUNK – POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 67 : 3 pp. 74-110. , 37 p. (2022).http://www.multunk.hu/.../uploads/2022/12/donathp_22_3.pdf

Források

Pedagógiai lexikon I. rész – Révai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1932/1936. 906–908. o.
Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Imre Sándor ld. 136-137. o. ISBN 963-482-037-9
Béla Pukánszky: Pedagógia és Pszichológia. = Educational Science and Psychology. l. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Imre Sándor ld. 217-219. o.
Dévényi Anna: Nemzetnevelés-parafrázisok. A nemzetépítéstől a hatalomkoncentrációig; Kronosz, Pécs, 2020
Névpont Archiválva 2014. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
↑ Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története: 1872-1922. Szeged, 1922. pp. 165., 173.
↑ A mai Szegedi Pszichológiai Intézet elődje.
↑ Sírja ma már sajnos a Farkasréti temető felszámolt sírjai közt szerepel. Lásd A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke In Budapesti Negyed, 40-41-42. (2003/2-2003/4).
↑ Könyvét ismertette Várkonyi Hildebrand Dezső, Szellem és Élet, Szeged, 1936/1. sz. 1. füzet 91-92.