Apja, id. Bartók György nagyenyedi, majd szászvárosi református lelkész, 1899-től erdélyi püspök volt, filozófiából megszerezte a magántanári képesítést a kolozsvári egyetemen. Fia, Málnási Bartók György atyja példáját követte. 1900-ban, a szászvárosi református kollégiumban tett sikeres érettségi vizsga után beiratkozott a kolozsvári református teológiai akadémiára, de hamarosan az egyetem filozófia szakára is. Böhm Károly előadásait hallgatta más tehetséges diáktársaival, Ravasz Lászlóval, Makkai Sándorral.
1904-ben befejezte teológiai tanulmányait, 1905-ben filozófiai tanulmányait, 1906-ban a lipcsei és a heidelbergi egyetemen tanult, 1906-ban filozófiai doktorátust, 1907-ben magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Még 1907 őszén a kolozsvári református teológiai akadémia első magántanárrá minősítette a filozófia szakcsoportban.
A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban kezdett tanítani, közben bejárt a kolozsvári Református Teológiára magántanári óráit megtartani. Szépen haladt előre a teológusi pályán, 1908-ban Kenessey Béla püspökké választásával megüresedett újszövetségi teológia tanszékre Bartók Györgyöt választotta meg az egyházkerületi közgyűlés. Bartókot mégis a filozófia vonzotta, 1912-ben magántanári képesítést szerzett filozófiából a kolozsvári egyetemen, s ott oktatott A morális filozófia és annak története tárgykörből.
1908-ban feleségül vette Ákontz Ilonát. 1914-ben megözvegyült. 1918-ban újból megházasodott, második felesége Stammer Vilma volt. Két házasságából három gyermeke született: Judit, Margit és György.
1917-ben sikeresen megpályázta a filozófiai tanszék tanszékvezető állását a kolozsvári egyetemen, azonban az első világháború után 1919-ben a román állam bezáratta az egyetemet. Málnási Bartók 1920-ban több tanártársával együtt próbált egy Református Tanárképző Intézetet létesíteni Kolozsvárott, a román hatóságok ezt sem engedélyezték.
1921-ben áttelepült Szegedre, saját filozófiai tanszékére. Mind az oktatás-, mind a kutatásszervezésben, kiadványok szerkesztésében élen járt. Kutatói, oktatói munkája Szegeden teljesedett ki. 1921-1940-ig állt a Filozófiai Tanszék élén.
1921-ben Málnási Bartók meghirdette Petőfi lelke: a műalkotás és a műélvezés aesthetikája c. előadását, ezen stúdiumot Dézsi Lajos, az Irodalom Tanszék vezetője is ajánlotta hallgatói számára. 1929. december 18-áig, a II. sz. Pedagógiai és Lélektani Intézet megalakulásáig a Filozófia Tanszék biztosította a tanárszakos hallgatók pszichológiai képzését, sőt az 1922/23-as tanévtől 1925. január 31-éig Málnási Bartók vezette a Pedagógiai Tanszéket is a magas életkora miatt nyugdíjba vonuló Schneller István helyett.
Málnási Bartók jeles tanítványokat nevelt, köztük Kibédi Varga Sándort,[4] akit 1931-ben neveztek ki a budapesti egyetemre magántanárnak.
1940–1944 között a Kolozsvárott újra megalakuló Ferenc József Tudományegyetem Filozófia Tanszékét vezette, és 1940–1941-ben ő volt az egyetem rektora. Az általa szerkesztett kiadványok is ott készültek. Várkonyi Hildebrand Dezsőnek besegített a lélektan oktatásába, mivel Várkonyira a Pedagógiai Tanszék vezetése is rászakadt. 1944-ben Budapestre menekült, 1945-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, de még ugyanebben az évben nyugdíjazták. 1949-ben az Akadémia tanácskozó taggá minősítette vissza, így kiszorult a tudományos és közéletből. Nyugdíjas éveiben filozófiatörténettel foglalkozott.
Emlékezete
Magyarországon a filozófia tudományok doktori iskolája Málnási Bartók György nevét vette fel.[5]
A Mikes International Alapítvány 2006-ban díjat alapított az egyetemes magyar filozófiai kultúra előmozdítása érdekében. A díj névadói a Kolozsvári Filozófiai Iskola két kiemelkedő alakja: Böhm Károly, a magyar filozófia megalapítója és legkiválóbb tanítványa, Málnási Bartók György.[6]
Málnási Bartók György emléktáblája SZTE BTK bejáratának közelében, (2007)
Művei (válogatás)
Az akaratszabadság problémája. Kolozsvár, 1906. 118 o.
Az erkölcsi érték philosophiája. Kolozsvár - Budapest, 1911. 160 o.
Sodalitas Amicorum Universitatis Regiae Hungaricae Francisco-Josephinae (Málnási Bartók ezen egyesület egyik szervezője, bölcsészet-, nyelv- történelemtudományi szakosztályának elnöke)
Irodalom
Gaál Gábor: A görög bölcselet története. Litografált jegyzet. Kolozsvár, 1948; újraközölve Válogatott írások III. 1971. 210-11, 355-57, 362.
Sándor Pál: A magyar filozófia története. 1900-45. I. Budapest, 1973. 489-501.
Mariska Zoltán: A filozófiai szintézis lehetőségei Böhm és Bartók gondolatvilágában (kandidátusi értekezés, kézirat). Miskolc, 1992. 255 o.
Szélyes Éva Erzsébet: Szellemfilozófia és antropológia Málnási Bartók György gondolkodásában.in. Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben szerk. Fehér M. István- Veres Ildikó Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár VII. sorozatszerkesztő: Veres Ildikó, Miskolc, 2003. 363-383.
A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Bartók György ld. 128-130, 165, 217-218. p.
Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Bartók György ld. 91 p. ISBN 963-482-037-9
↑Kibédi Varga Sándor (Szentgerice, 1902–München, 1986) református teológus és filozófus. A Kolozsvári Filozófiai Iskolában nevelkedett, Málnási Bartók György tanítványa volt Szegeden. Filozófiából egyetemi tanár 1931-től Budapesten, 1951-től Münchenben. Kutatási területe: értékelmélet, ismeretelmélet és Immanuel Kant filozófiája.
.jpg)
.svg){kind=small}
