II. Ferdinánd (ismert még történelmi ragadványnevén, mint Katolikus Ferdinánd, spanyolul:Fernando el Católico; Sos, Aragónia, 1452. március 10. – Madrigalejo, Kasztília, 1516. január 25.), Aragónia királya 1479-től 1516-os haláláig. Kasztíliai Izabella férjeként és társuralkodójaként Kasztília iure uxoris királya is volt (V. Ferdinánd néven) 1475-től felesége 1504-ben bekövetkezett haláláig. Izabellával a „Katolikus királyok” néven ismeretesek. Ugyan Kasztília és Aragónia külön királyság maradt, ám feleségével őket tekintik az első spanyol uralkodóknak, akik megteremtették a mai egységes Spanyolország alapjait.[1]
Izabella 1504-es halálát követően leányuk, Johanna lett Kasztília királynője, azonban arra hivatkozva, hogy a leány megőrült, Ferdinánd átvette a hatalmat és régensként kormányozta az országot. A második itáliai háborút követően 1504-ben sikeresen meghódította és uralma alá vonta a Nápolyi Királyságot is. 1506-ban a franciákkal kötött szerződés részeként Ferdinánd feleségül vette Germaine de Foix hercegnőt. 1512-ben második felesége jogaira hivatkozva megszállta a Navarrai Királyságnagy részét, és 1516-ban bekövetkezett haláláig uralkodott a mai Spanyolországot magában foglaló területeken. Névlegesen leánya, de facto viszont unokája, Károly követte a trónon.
Izabella támogatásával megkezdődtek a felfedező utak, melynek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. A gazdaság prosperálása mellett a művészetek is virágzásnak indultak. Az egyház és a királyi pár adományai elősegítették a kultúra és a tudomány fejlődését, ráadásul a nagyvárosokban hatalmas építkezésekbe fogtak. Az aranykor azonban nem tartott sokáig.
Az Izabellával kötött házasságából született fiuk, Aragóniai János asztúriai herceg meghalt még a szülei életében, és a király második házasságából született fiúgyermeke is a születését követő órában meghalt. Utódként ezért nem jöhetett más szóba, mint az első házasságából származó lányának, Johannának valamelyik fia. Törvény szerint Johannának kellett volna elfoglalnia a trónt, de az asszony férjére való féltékenykedéseibe beleőrült.
1516. január 25-én 64 éves korában meghalt Aragóniai Ferdinánd. Az 1512-ben készített végrendelete szerint nem a kasztíliai földön nevelkedett Ferdinánd örökölte a trónt anyja, Őrült Johanna nevében, hanem annak bátyja, a még spanyolul sem beszélő Károly.
Ferdinánd második felesége Germaine de Foix volt.[2]