Habsburg–Lotaringiai Mária Terézia szász királyné

Mária Terézia
UralkodóházHabsburg–Lotaringiai
Született1767. január 14.
Firenze, Toszkána
Elhunyt1827. november 7. (60 évesen)
Lipcse, Szászország
NyughelyeDrezdai Szentháromság-székesegyház
ÉdesapjaII. Lipót német-római császár és magyar király
ÉdesanyjaSpanyolországi Mária Ludovika
HázastársaI. Antal szász király
Vallásarómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Terézia témájú médiaállományokat.

Mária Terézia (Jozefa Sarolta Johanna; Firenze, Toszkána, 1767. január 14. – Lipcse, Szászország, 1827. november 7.),[1] osztrák főhercegnőként és toszkánai nagyhercegnőként született, majd Szászország királynéja lett élete utolsó évében, 1827 májusától azon év novemberében bekövetkezett haláláig. I. Antal szász király második felesége volt. Házasságából négy gyermeke született, ám egy sem élte meg a felnőttkort.

Életrajza

Ifjúkora

A ifjú Mária Terézia főhercegnő 1770-ben (Anton Raphael Mengs)

Mária Terézia 1767. január 14-én született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség központjában. Ő volt I. Péter Lipót toszkánai nagyherceg (később német-római császár) és Spanyolországi Mária Ludovika legidősebb leánya. Édesanyja révén III. Károly spanyol király legidősebb unokája volt. A Habsburg–Lotaringiai-ház szokásának megfelelően mint legidősebb leánygyermek, nevét apai nagyanyjáról, Mária Terézia császárnéról kapta. Teljes születési neve Mária Terézia Jozefa Sarolta Johanna, németül: Maria Theresia Josepha Charlotte Johanna lett.

Tizenöt további testvére született, akik között ott volt a későbbi II. Ferenc német-római császár és József magyar nádor is. A főhercegnő és testvérei a kor szokásaival ellentétben egészen más neveltetésben részesültek: nevelők helyett szüleik maguk nevelték őket. Édesanyja révén gyakran vidéki és tengerparti kirándulásokra jártak, a formális udvari életet szinte teljes egészében mellőzték.[2]

Házassága

Mária Terézia királyné 1827-ben (Carl Christian Vogel)

Firenzében, 1787. szeptember 8-án Mária Terézia meghatalmazottak útján feleségül ment Antal szász herceghez. A herceg 1781-től volt gyermektelen fivére, III. Frigyes Ágost szász választófejedelem (1806-tól szász király) örököse. A pár később személyesen is összeházasodott Drezdában, 1787. október 18-án. Antal első felesége a Savoyai-házból származó Mária Karolina hercegnő volt, aki 1782-ben halt meg fekete himlő következtében. 1787. október 14-én Mária Terézia és Antal házasságának tiszteletére játszották volna Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovanni c. operáját, ami azonban nem készült el prágai látogatásukra, így végül a Figaro házasságágát mutatták be. A választott darabot többen helytelennek találták az újdonsült házaspár számára, akik végül nem is maradtak az előadás végéig.[3]

A házaspár visszavonultan élt Antal fivérének drezdai udvarában. Mária Teréziát egyszerű és házias személyiségnek írják le a kortársak, aki megkönnyebbülésként élte meg, hogy olyan házasságot kötött, amellyel nem volt valószínűsíthető, hogy valóban trónra kerül. A hercegnő 1791-ben segített megszervezni édesapjának – az addigra már császárrá választott II. Lipótnak – az osztrák, porosz és szász találkozót, amely végül a pillnitzi nyilatkozat megszületéséhez vezetett.

1806-ban Szászországból családjával együtt Prágába menekült a Bonaparte Napóleon ellen kirobbant háború elől, ahová végül 1813-ban térhettek csak vissza. 1819-ben segített közvetíteni unokahúga, Mária Karolina főhercegnő és Frigyes Ágost koronaherceg (1836-tól szász király) között. 1827 májusában Mária Terézia sógora, I. Frigyes Ágost király hetvenhatéves korában gyermektelenül elhunyt. A trónon Mária Terézia férje, Antal követte, a főhercegnőből Szászország második királynéja lett. A címet azonban nem viselhette sokáig, mivel 1827. november 7-én, hatvanéves korában, Lipcsében meghalt. A drezdai Szentháromság-székesegyház Wettin-kriptájában temették el, elhunyt gyermekei mellé.

Gyermekei

Első gyermeke 1795-ben született, majd további három követte, ám egyik gyermek sem élte meg a kétéves kort. Később unokatestvére egyben sógornője, Parmai Karolina 1804-es halálát követően Mária Terézia és másik sógornője, Zweibrücken–Birkenfeldi Amália közösen vállalták Karolina gyermekeinek nevelését.

Gyermeke Született Elhunyt Megjegyzés
1. Mária Ludovika hercegnő 1795. március 14. 1796. április 25. Egyéves korában elhunyt.[4]
2. Frigyes Ágost herceg
1796. április 5.
 Szülei egyetlen fiúgyermeke, aki születése napján meghalt.[5]
3. Mária Johanna hercegnő 1798. április 5. 1799. október 30. Szülei első gyermekéhez hasonlóan egyéves korában elhunyt.[6]
4. Mária Terézia hercegnő
1799. október 15.
 Születése napján meghalt.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Archduchess Maria Theresa of Austria (1767–1827), Queen consort of Saxony (angol nyelven) (html). Geni.com
  2. ↑ Justin C. Vovk: In Destiny's Hands: Five Tragic Rulers, Children of Maria Theresa (2010)
  3. ↑ Maria Theresa's connections with Mozart, additional biographical information, and additional bibliographic references are found in Daniel E. Freeman, Mozart in Prague (2021) ISBN 1950743500.
  4. ↑ Maria Ludovika Auguste Fredericka Therese Franziska Johanna Aloysia Nepomucena Ignatia Anna Josepha Xaveria Franziska de Paula Barbara von Sachsen, Prinzessin (angol nyelven) (html). Geni.com
  5. ↑ Friedrich August von Sachsen, Prinz (angol nyelven) (html). Geni.com
  6. ↑ Maria Johanna Ludovica Anna Amalia Nepomucena Aloysia Ignatia Xaveria Josepha Franziska de Chantal Eva Apollonia Magdalena Crescentia Vincentia von Sachsen, Prinzessin (angol nyelven) (html). Geni.com
  7. ↑ Maria Theresia von Sachsen, Prinzessin (angol nyelven) (html). Geni.com

Kapcsolódó szócikkek


Ausztriai Mária Terézia
Habsburg–Lotaringiai-ház
Született: 1767. január 14. Elhunyt: 1827. november 7.
Előző
Zweibrücken–Birkenfeldi
Amália 		Szászország királynéja
1827. május 5. – november 7. 		Következő
Bajorországi
Mária Anna
Habsburg–Lotaringiai Mária Terézia szász királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. V. Károly lotaringiai herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Lipót lotaringiai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Ausztriai Eleonóra
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Ferenc német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Philippe d’Orléans
 
 
 
 
 
 
 
9. Élisabeth Charlotte d’Orléans
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Pfalzi Erzsébet Sarolta
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
10. VI. Károly német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna
 
 
 
 
 
 
 
5. Ausztriai Mária Terézia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Lajos Rudolf braunschweig–lüneburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Öttingen–Öttingeni Krisztina Lujza
 
 
 
 
 
 
 
1. Ausztriai Mária Terézia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Lajos, a Nagy Dauphin
 
 
 
 
 
 
 
12. V. Fülöp spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Bajorországi Mária Anna Viktória
 
 
 
 
 
 
 
6. III. Károly spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. II. Odoardo parmai herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Farnese Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Pfalz–Neuburgi Dorottya Zsófia
 
 
 
 
 
 
 
3. Spanyolországi Mária Ludovika
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. II. Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
14. III. Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine
 
 
 
 
 
 
 
7. Szászországi Mária Amália
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. I. József német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
15. Ausztriai Mária Jozefa
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Braunschweig–Lüneburgi Vilma Amália
 
 
 
 
 
 

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!