Beatrix hercegnő címere az ansbachi alapítványi templom ablaküvegén, rajta a felirat: Frangepán Beatrix, a jeles herceg úrnak, György brandenburgi őrgrófnak az első felesége.[1]
1496. március 10-e körül ModrusbanCorvin János felesége lett.[4] Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet1496-ban és két fiú, Kristóf1499-ben és egy a csak a budai káptalan1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.[5] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.[6] Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a nevében"[7] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamásesztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János és Frangepán Beatrix ifjabb fia.[6]
Hedvig tescheni hercegnőnek, Szapolyai István nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Beatrix idősebbik fia, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)[8] meghalna, hogy az ősiség törvényével összhangban előállott magszakadás miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat. Erzsébetet 1505. februárjában Budán eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, Szapolyai Györggyel, aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.[9] Szapolyai György a mohácsi csatamezőn lelte halálát 1526-ban. Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála (1505. március 17.) után, 1505. augusztus 25-én is megerősítette Rakolnokon,[10] de miután II. Ulászló magyar király1506. augusztus 31-én kelt adománylevelével Corvin János érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,[11] ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét, és az immár Hunyadi-örökössé előlépett Erzsébetet 1507. karácsonyán Lippán eljegyezte Pálóczi Mihállyal, Pálóczi Máté nádor dédunokájával. II. Ulászló a királyi adományozást 1508. január 5-én erősítette meg.[11] Erzsébet azonban az eljegyzést követően nem sokkal, még 1508 elején, a királyi szentesítés után meghalt Gyulán.[12] Erzsébet volt a Hunyadi-család utolsó tagja. A Hunyadi-birtokok édesanyjára, Frangepán Beatrixra szálltak.[12]
↑Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.
↑Feltételezhetően Mátyás herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.
Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
Schönherr Gyula. Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat (magyar nyelven), Budapest: Franklin-Társulat (1894). Hozzáférés ideje: 2016. február 8.
_v2.svg){kind=small}
_big.svg){kind=small}
