Ferenczy Béni

Ferenczy Béni
(Béni Ferenczy)
Ferenczy Károly festménye (1912)
Ferenczy Károly festménye (1912)
SzületettFerenczy Benjámin
1890. június 18.[1][2][3]
Szentendre
Elhunyt1967. június 2. (76 évesen)[1][4][5]
Budapest
Állampolgárságamagyar[6]
HázastársaPlop Mária Erzsébet (Ferenczy Erzsébet) (1904–2000) (h. 1932–1967)
Gyermekeikét gyermek:
Ferenczy Mátyás (Matyi) (1923–1943)
SzüleiFialka Olga
Ferenczy Károly
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/2-1-16)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Béni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Családja

Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművész, Ferenczy Noémi gobelinművész ikertestvére. Bátyja, Ferenczy Valér szintén festőművész. Első házasságát Bécsben kötötte egy tanítványával, amelyből két gyermeke, egy lánya, aki aranyművesnek tanult, és akitől az unokái születtek,[7] és a fia, Mátyás (1923–1943) született, aki német katonaként 20 évesen autóbalesetben halt meg. Első házassága válással végződött. Második feleségével, Plop Mária Erzsébettel,[8] akit mindenki csak Erzsiként ismert, még Nagybányán ismerkedett meg. 1932-ben Moszkvában házasodtak össze. Az asszonynak az első házasságában született egy fia, Miklós,[9] akitől hosszú időre elszakadt, mivel a válásukkor a bíróság az apának ítélte a gyermeket, viszont a volt férjet később a szovjet koncepciós perek idején kivégezték, ezért a fiút nevelőszülők nevelték a Szovjetunióban. Miklós 1956-ban láthatta újra édesanyját Budapesten.[10]

Élete

Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908–1909-ben Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 1910–1911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmitt, Émile Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 1912–1913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.

A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, bár a közkedvelt vélemények ellenére a Múzeumi és Művészeti Direktóriumnak nem lett tagja,[11] emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 1922–1924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-től 1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. Az Anschluss után 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgárságát csak 1944-ben kapta vissza. A nyilaskeresztes hatalomátvétel után feleségével zsidókat bújtattak Budapesten, amiért 1990-ben a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki őket.[12]

1945–1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947–1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.

Két héttel 77. születésnapja előtt, Budapesten halt meg. A Fiumei Úti Sírkertben, egy római szarkofágban nyugszik.

Ferenczy Béni: Játszó fiúk (1947)

Munkássága

Ferenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.

Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. (Számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de vannak művei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is). Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.

Ülő nő (bronz), 1961, Budapest, Horváth-kert

Művek

Ferenczy Béni emléktáblája egykori lakhelyén, a Jászai Mari tér 5. szám alatt

Kiállítások

Társasági tagság

Díjak

Ferenczy Béni sírja Budapesten.
Fiumei Úti Sírkert: 34/2-1-16

Irodalom

Emlékezete

Jelentős éremművészeti tevékenységére való tekintettel, tiszteletére a hazai éremművész közösség, róla nevezte el az Országos Érembiennálé nagydíját. Ferenczy Béni-díj

Szépirodalom

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Beni Ferenczy (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  4. ↑ Béni Ferenczy (holland nyelven)
  5. ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  6. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  7. ↑ 125 éve született Ferenczy Béni, 2015. június 18., csütörtök (magyar nyelven). Balkezes-grafológia. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  8. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  9. ↑ Juhász, Anna: Egy elveszettnek hitt 56-os kép izgalmas története, 2016. június 1., szerda (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag,hu. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  10. ↑ Rózsa, Gyula: Ferenczy Béni, 2005. május 30. (magyar nyelven). NOL. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  11. ↑ Tölgyesi, Gábor: Ferenczy Béni némaságában is tisztán beszélt hozzánk, 2017. november 16. (magyar nyelven). MNO. [2018. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  12. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!