Bud János

Bud János
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1924. február 20. – 1928. szeptember 5.
Előd	Korányi Frigyes
Utód	Wekerle Sándor
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.
Előd	Herrmann Miksa
Utód	Kenéz Béla
Született	1880. május 30.[1] Dragomérfalva
Elhunyt	1950. augusztus 7. (70 évesen) Budapest[2]
Párt	Egységes Párt
Házastársa	Mária Etelka Anna Földváry
Foglalkozás	közgazdász politikus statisztikus egyetemi oktató arisztokrata
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1901)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bud János témájú médiaállományokat.

Budfalvai Bud János (Dragomérfalva, Máramaros megye, 1880. május 30. – Budapest, Ferencváros, 1950. augusztus 7.)^[4] statisztikus, miniszter, egyetemi tanár.^[5]

Életpályája

Bud György és Ivasko Mária fia. A középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetemre került, ahol államtudományból doktorált. Már budapesti jogi tanulmányai alatt a Központi Statisztikai Hivatalba került, amelynek rövid ideig könyvtárát is vezette. 1910-től a kereskedelemügyi minisztériumban segédtitkár, 1916-ban a Közélelmezési Hivatalnál miniszteri tanácsos, majd 1918-ban az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. Közben 1911-től a budapesti egyetemen a statisztika magántanára, 1920-tól pedig a műegyetem gazdaságpolitikai tanszékén nyilvános rendes tanár. Politikai karrierjének lezárulta után, 1931-től ismét elfoglalta egyetemi tanszékét. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága előtt képviselte Magyarországot.

Aktívan vett részt a görögkatolikus egyház életében is. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének és a budapesti Rózsák terei Egyházközség képviselőtestületének. Egyik fő védnöke volt a Vasvári Pál Körnek, a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.^[6]

Több tudományos publikáció szerzője, emellett szerkesztője volt a Közgazdasági Szemlének is.

Érdemei elismeréséül 1925-ben megkapta az I. osztályú magyar érdemkeresztet.^[7] Halálát húgyvérűség, vesekő megbetegedés, vérszegénység okozta. Felesége Földváry Mária volt.

Politikai pályája

1921-ben a közélelmezési minisztérium államtitkára, a Bethlen-kormányban 1922. október 19-től 1924. május 24-ig közélelmezési miniszter, 1924. november 15-től 1928. szeptember 5-ig pénzügyminiszter, majd 1928. szeptember 5-től 1931. augusztus 24-ig közgazdasági, ill. 1929. augusztus 31-től egyben kereskedelemügyi miniszter is. Pénzügyi politikája a bethleni konszolidáció érdekeinek szolgálatában állt. 1922-ben Rétságon nemzetgyűlési 1927-ben országgyűlési képviselővé választották a békéscsabai kerületben.

Pénzügyminiszterként az államháztartás pénzügyi egyensúlyát 3 félév alatt helyreállította, így a népszövetségi kölcsön kb. 2/3-át beruházásokra fordíthatták. Nevéhez fűződik a pengő bevezetése. Mindezzel megteremtette Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájának pénzügyi alapjait.

Művei

• A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (Bp., 1901)
• A bűnügyi statisztika reformja. Bp., 1909.
• A magyar szentkorona országainak bűnügyi statisztikája az 1904/8. évekről. Bp., 1910. (Névtelenül)
• A gazdaságok társadalmi concentrációja (Bp., 1911)
• A gyermekmunka hazánkban és külföldön (Bp., 1911)
• Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya (Bp., 1912)
• Árstatisztika (Bp., 1912)
• Ungarische Bevölkerung. Bp., 1913.
• Statisztika. Előadásai után összeáll. Gink Lajos. Bp., 1921.
• Gazdasági élet és közegészségügy. Előadás. Bp., 1932.
• Harc a jövőért. Bp.., 1935.
• A munka mítosza. Politikai tanulmányok. Bp., 1937.
• Az idők szellemében. Politikai tanulmányok. Bp., 1939.

• Az elválások újabb alakulása hazánkban
• Adalékok a gyermekmunka köréből

A Közgazdasági Szemlében

• Születési és termékenységi statisztika. 1907. 31. 24-36.
• Népünk halandósága és élettartama. 1-2. 1907. 31. 229-239., 320-342.
• Demográfiai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán, történeti fejlődésökben bemutatva. 1908. 32. 11-31.
• Elméleti, gazdasági és morálstatisztikai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán. 1-2. 1908. 32. 391-399., 461-470.
• A koncentráció a gazdasági-társadalmi életben. 1-3. 1911. 35. 73-100., 199-205., 253-275.
• Árstatisztika. 1-2. 1911. 35. 723-744., 806-835.
• Magyar árstatisztika. 1913. 37. 18-31.
• A munkanélküliség statisztikája. 1913. 37. 344-350.
• A kommunizmus után. 1919. 43. 137-184.
• A kereskedelempolitika válaszúton. 1936. 60. 4-24.
• Chorin Ferenc. 1936. 60. 196-201. /K/
• Kartell és kartellpolitika. 1942. 66. 493-548.
• A munkanélküliség statisztikája Magyarországon. 1910. 34. 394-398.
• Irányított gazdaság. 1944. 68. 385-410.

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02376.htm, Bud János, 2017. október 9.
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
3. https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_GutenbergNagyLexikon_07/?query=%22Bud%20J%C3%A1nos%22&pg=15&layout=s
4. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1397/1950. folyószáma alatt.
5. Alexandru FILIPAȘCU, Enciclopedia familiilor nobile maramureșene de origine română/ The encyclopedia of noble families of a romanian origin in Maramureș county, by Ion and Livia Piso, Ed. Eikon, 2015, p.150-153, ISBN 978-606-711-318-1.
6. Byzantinohungarica - Görögkatolikus Örökség. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
7. TÖREDÉK TÖRTÉNETEK CSABA MÚLTJÁBÓL

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Netlexikon^{[halott link]}
• Magyar katolikus lexikon
• Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 125–127. o. ISBN 978-963-235-449-1

Elődje: Korányi Frigyes

Magyarország pénzügyminisztere 1924. november 25. – 1928. szeptember 5.

Utódja: Ifj. Wekerle Sándor

Elődje: Herrmann Miksa

Magyarország kereskedelemügyi minisztere 1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.

Utódja: Kenéz Béla