A Borsos család címeres nemeslevelét Zala vármegye 1647. november 9-ei, Körmenden tartott közgyűlésén hirdették ki. A közgyűlésen bemutatták III. Ferdinánd magyar király 1647. február 7-én, Pozsonyban kelt beleegyező levelét gróf alsólendvai Bánffy Kristóf özvegye, trakostyáni Draskovits Ilona 1646. június 21-én, Bad Radkersburgban kelt örökvallásáról(fassio perennalis), amelynek erejével Alsószenterzsébeten az általuk lakott jobbágytelket, továbbá az Alsólendvához tartozó Lakos helységben egy jobbágy telket 170 tallérért zálog címén Borsos Tamásnak, feleségének Balaskó Ilonának, lányának, Katalinnak és testvéreinek, Borsos Benedeknek, Istvánnak és Györgynek átengedett azzal, hogy nevezettek személyükben nemesek akarnak lenni.[1] A család címeres nemeslevele 1646. október 1-én Pozsonyban kelt. A család több vármegyébe is elszármazott, a család tagjai közül többen viseltek helyi, megyei és országos tisztséget.
Az 1728-ban, akkor még csak Sárdnak nevezett településen összeírt Borsos Bálint és Mihály alapítói voltak a valamikor 1718 és 1738 között Belsősárdból kivált Külsősárdnak, 1738-ban már Külsősárdon írják össze őket nemesként.
A család tagjainak más vármegyékbe való elszármazása a zala vármegyei ág vonatkozásában is jellemző volt.
Borsos Márton, András, István és Ferenc nemességét az 1646-ban kelt címeres nemeslevél alapján Veszprém vármegye 1715. december 17-én Pápán tartott közgyűlésén hirdették ki. A négy testvér a nemességszerző Borsos Tamástól származtatta magát. Az 1715-ös országos összeírás Pápán Mártont és Andrást eltiltott csapóként, Istvánt eltiltott szabóként említi. Öt évvel később, 1720-ban András és István már telket bíró nemesként szerepel az összeírásban. Borsos Márton a pápai református egyház pénztárnoki és gondnoki tisztségét is viselte. Márton lánya, Katalin, szentgyörgyvölgyi Zsoldos Boldizsár felesége. Katalin unokái, szentgyörgyvölgyiZsoldos János (Köveskál, 1767. május 2. – Pápa, 1832. május 12.) Veszprém megye főorvosa és szentgyörgyvölgyi Zsoldos Katalin (Pápa, 1774 – Pápa, 1830. március 12.),[2]Mándi Márton István tanár, filozófus és nyelvész, a Pápai Református Kollégium felvirágoztatójának felesége.
Alsószenterzsébetről származott Borsos György fia, Benedek, aki szabó mesterséget tanult Pápán. Benedek fiai, István, János és György Pápán éltek, nemességüket Veszprém vármegye előtt 1765-ben igazolták, magukat a nemességet szerző Borsos Tamástól származtatva. Benedek, Imre nevű testvérének dédunokái 1765-ben Csesztregen éltek.
Benedek főága
Borsos Benedek 1687-ben és 1690-ben a szentgróti végvár hadnagyaként írt levelet Batthyány II. Ádám, a Dunántúli hadak főgenerálisa részére. Batthyány II. Ádám oldalán részt vett 1686-ban Buda visszafoglalásában és jelen volt Kanizsa felszabadításánál 1690-ben. Benedek, György nevű fiától származó unokái, György, András és Ferenc.
Borsos József, a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke és fiai, József és Béla nemességét a Belügyminisztérium 1938-ban igazolta. A család ezen ága a szentgróthi előnevet használta, feltehetően a család őse, Borsos Benedek, a szentgróti végvár hadnagyának emléke előtt tisztelegve.
Ferenc ága
Borsos Ferenc ( – Zalaszentgrót, 1763) Aranyodban élt, ahol Zala vármegye 1759-ben tartott nemességvizsgálata során igazolta nemességét. Ferenc fiai, György (Zalaszentgrót, 1731. április 17. – ), lovas tizedes az Eszterházy Huszárezredben, előbb Erdőbényébe, utóbb Kaposra települt, Zala vármegye 1773-ban tartott nemességvizsgálata során igazolta nemességét, Ferenc (Zalaszentgrót, 1733. augusztus 4. – ) és Pál (Zalaszentgrót, 1744. december 14. – ), aki szintén az Eszterházy Huszárezredben szolgált katonaként.
György főága
Borsos György 1666. január 13-án szerepel Csajágon a nemesek között. György fiai, János, Gergely és Márton, akik 1683-ban közösen veszik meg a Csajágtól nem messze fekvő Sári pusztát.
János ága
Borsos János feleségével, Őrsi Margittal, fiával, Istvánnal, Zsuzsanna nevű lányával, valamint rokonaival, Bándi Imrével, annak feleségével, Szy Judittal és gyermekeivel, Erzsébettel és Judittal I. Lipót magyar királytól kapott címeres nemeslevelet, amely 1676. május 1-én kelt Bécsben. A nemességszerzést még abban az évben kihirdették Veszprém vármegye közgyűlésén. A nemességet szerző János testvéreivel, Gergellyel és Mártonnal 1683-ban vásárolta meg Sári pusztát. János fiai, János és István, lánya, Zsuzsanna.
János gyermekeit, Borsos Istvánt, Szomjú István feleségét, Borsos Annát és szentkirályszabadjai Rosos János feleségét, Borsos Juditot Pálffy Miklós nádor parancsára 1726-ban iktatták be sári pusztai birtokukba. Szomjú Istvánné Borsos Anna, Vikár Béla, magyar etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Kalevala műfordítójának, illetve kenesei Kenessey Béla építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakjának egyik szépanyja, valamint abaiArany Bálint (Aba, 1854. – Gyömrő, 1943. január 16.), somogyviszlói, később rinyaújlaki református tanító, elemi iskolai igazgató, a református egyházi zsinat képviselőjének és az Országos Református Tanítóegyesület díszelnökének egyik ükanyja.
Zsuzsanna nemes Bándi István felesége, csajágiCsajághy Károly, kúriai bírói címmel kitüntetett bíró, a Veszprémi Királyi Törvényszék elnökének, a Magyar Országos Dalosszövetség alelnökének szépanyja.
István fiai, János és István. János fiai, János, István, György és Mihály, nemességüket Fejér vármegye 1769. október 9-ei, valamint Tolna vármegye 1770. január 4-ei közgyűlésén hirdették ki.
János alága
Borsos János Cecén telepedett le. János fiai közül Pál ( – Sáregres, 1835. november 4.) Sáregresre költözött, József (Cece, 1778. április 22. – ) pedig uradalmi tiszttartó volt a Zichy családfejér vármegyei és a Gyürky családnógrád vármegyei és temes vármegyei birtokain, később Baján telepedett le, részére Fejér vármegye 1822. március 11-12. között tartott közgyűlése állított ki nemesi bizonyságlevelet. János lánya, Judit Szederkényi György kálozi református lelkész felesége, nemesKulifay Elek tordinci református lelkész és egyházszervező anyai nagyanyja.
György alága
Borsos György ( – Pálfa, 1790. október 22.) Pálfán telepedett le. György fia, György ( – Pálfa, 1786. december 15.). György lánya, Sára (Pálfa, 1777. július 24. – Pálfa, 1838. december 12.) Porteleki István felesége, Lázár ErvinKossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagjának egyik ősanyja.
Mihály alága
Borsos Mihály ( – Bölcske, 1776. december 11.) 1752-től cecei, majd 1760 és 1772 között bölcskei református lelkész. Mihály fiai, Mihály jászkiséri ügyvéd, Sándor túrkevei, később abádszalóki jegyző és Pál bölcskei lakos részére Tolna vármegye állított ki bizonyságlevelet 1801. szeptember 10-én, amivel nemességüket igazolták Heves vármegyében. Sándor fia, Károly lippai tímár nemességét az 1801-ben kelt bizonyságlevél alapján hirdették ki Temes vármegye 1829. szeptember 14-én tartott közgyűlésén.
Tekintettel arra, hogy az egyházi anyakönyvek nem minden esetben állnak rendelkezésre a családfa nem minden ága köthető össze egyértelműen.
A család Cecére telepedett ágából származik Borsos Sándor (Dömsöd, 1813. szeptember 3. – Dudar, 1865. április 4.), aki 1846 és 1864 között református tanító volt Dudaron.
Gergely ága
Borsos Gergely fiaitól, Györgytől, Pétertől és Gergelytől származó unokáinak nemességét 1768. augusztus 22-én hirdették ki Veszprém vármegyében.
György alága
György volt a szépapja Endre (Csajág, 1869. február 15. – ), enyingi református tanítónak és Dezső (Csajág, 1882. december 20. – ), balatonkenesei jegyzőnek.
Gergely alága
Gergely fiától, Mihálytól származtatja magát Borsos Endre közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka, az által 1943-ban indított nemességvizsgálat során. Az eljárás nem járt sikerrel, ugyanis a Belügyminisztérium nem látta igazoltnak, azt a családi emlékezetben megmaradt eredettörténetet, miszerint Mihály fia, Mihály (Csajág, 1742. április 27. – ) nagyapja volt István (Kocs, 1798. december 26. – Nagysáp, 1880. december 19.) nagysápi református iskolamesternek, akinek fia, István (Nagysáp, 1840. június 25. – Nagysáp, 1891. március 14.) ászári, később nagysápi református iskolamester, a kérelmező édesapja volt. A dokumentumok hiányara tekintettel a család eredete nem állapítható meg kétséget kizáróan, ugyanakkor a nemességvizsgálati eljárásban a család egyes tagjai és más tanúk által megfogalmazott vallomások azt látszanak igazolni, hogy az a Csajágon honos nemesi családból származik.[6]
István fiai, István (Ászár, 1863. február 8.[7] – Budapest, 1918. április 12.)[8] református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus, Károly (Vérteskethely, 1871. március 4.[9] – Debrecen, 1933. október 2.)[10][11] a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója és Endre (Nagysáp, 1876. június 6. – ) közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka.
Tekintettel arra, hogy a csajági református egyház legkorábbi anyakönyvei a II. világháború során megsemmisültek a családfa nem minden ága köthető össze egyértelműen.
A család Csajágra telepedett, feltételezhetően a Gergely ágból származik Borsos Endre ( – Káloz, 1891. augusztus 11.) kálozi református tanító is.
A család címerének leírása
Álló, egyenes, csücsköstalpú pajzs kék mezejében zöld pázsiton hajdú módra öltözött vörös ruhás, sárga csizmás, fekete kalpagos, harcra készen jobbra tartó vitéz balját csípőjén nyugtatja, se jobbjában kivont egyenes kardot villogtat. A pajzson lévő, jobbra fordított, koronás, nyílt lovagsisak dísze: a pajzsbeli vitéz térdtől növekvően. A sisak takarója: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
A család jelentősebb tagjai
Borsos Benedek, nemességszerző, a szentgróti végvár hadnagya
Borsos Márton, a pápai református egyház pénztárnoka és gondnoka
Borsos Mihály (-1776), cecei, később bölcskei református lelkész
Borsos Károly (1871-1933), református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves
szentgróthiBorsos István (1872- ), amerikai magyar református lelkész, misszionárius
szentgróthiBorsos József (1875- ), királyi ügyész, a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke
Borsos Endre (1876-), közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka
szentgróthiBorsos Béla (1913-1991), építészmérnök, művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, a Magyar Építészeti Múzeum alapítója
Illésy János (1861-1905), levéltáros, történész, irodalomtörténész
keneseiKenessey Béla (1866-1936) építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja
csajágiCsajághy Károly (1873-1961), kúriai bírói címmel kitüntetett bíró, a Veszprémi Királyi Törvényszék elnöke, a Magyar Országos Dalosszövetség alelnöke
E1. János Nagygéresre költözött, felesége: nemes Főző Borbála
F. János (Nagygéres, 1782. június 22. – ) nemességét Zemplén vármegyében 1842. november 30-án hirdették ki, felesége: Pósa Rozália
G1. Péter (Nagygéres, 1806. december 5. – Nagygéres, 1895. december 23.), 1. felesége: Nagygéres, 1835. január 14. Vagrintsits Katalin, 2. felesége: Pál Klára
I2. István (Vajdácska, 1872. augusztus 14. – Morgantown, West Virginia, USA, 1943. május 8.) amerikai magyar református lelkész, misszionárius, 1. felesége: N. Mária, 2. felesége: Kertész Erzsébet
I3. József Kálmán (Makkoshotyka, 1875. november 13. – ) királyi ügyész, a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke, felesége: Sárospatak, 1900. április 21. sarkadi Nagy Ilona Eszter (Sárospatak, 1882. február 13. – )
J1. József Zoltán (Sátoraljaújhely, 1901. január 6. – Budapest, 1981. július 5.) építőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, 1. felesége: Budapest, 1931. szeptember 8. Szécsi Terézia Irén (Budapest, 1907. szeptember 28. – ), 2. felesége: Irányi Lujza
J2. Béla Sándor (Beregszász, 1913. július 31. – Budapest, 1991.) építészmérnök, művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, a Magyar Építészeti Múzeum alapítója, felesége: Budapest, 1946. pilisi Neÿ Katalin (1915. – 2011.)
F2. István, nemességét Zemplén vármegyében 1842. november 30-án hirdették ki
F3. András, nemességét Zemplén vármegyében 1842. november 30-án hirdették ki
D3. Ferenc (-Zalaszentgrót, 1763.) Zala vármegye 1759-ben tartott nemességvizsgálata során igazolta nemességét, felesége: Takács Éva
E1. György (Zalaszentgrót, 1731. április 17. -), lovas tizedes az Eszterházy Huszárezredben, előbb Erdőbényébe, utóbb Kaposra költözött, Zala vármegye 1773-ban tartott nemességvizsgálata során igazolta nemességét
E5. Pál (Zalaszentgrót, 1744. december 14. -), az Eszterházy Huszárezredben szolgált katonaként
B3. István
B4. György 1666-ban szerepel a csajági nemesek között, felesége: nemes Hénes Gergely lánya, nemes Hénes N., a feleség családi neve eredetileg csajági Héderhely
C1. János 1676-ban szerzett nemességet, 1683-ban megvásárolta Sári pusztát, felesége: Őrsi Margit
D1. János, felesége: Kovács Éva
E1. István 1726-ban nádor parancsára beiktatják sári pusztai birtokába
F4. Mihály 1752-től cecei, majd 1760 és 1772 között bölcskei református lelkész, nemességét Fejér vármegye 1769. október 9-ei, valamint Tolna vármegye 1770. január 4-ei közgyűlésén hirdették ki
H. Mária Magdolna (Jászkisér, 1788. február 21. -) férje: Jászkisér, 1810. november 11. Varró István, karcagi ügyvéd. Fiuk Varró László Karcag főbírója, dédunokájuk Illésy János levéltáros.
H. Julianna (Jászkisér, 1789. november 7. -) 1. férje: Simoni István hadnagy, 2. férje: nemes Taníttó Sándor mérnök.
H. Károly lippai tímár, nemességét az 1801-ben kelt bizonyságlevél alapján hirdették ki Temes vármegye 1829. szeptember 14-én tartott közgyűlésén
G Pál Tolna vármegye 1801. szeptember 10-én állított ki bizonyságlevelet részére
E2. István
D3. Zsuzsanna, férje: nemes Bándi István. Szépunokájuk, csajágiCsajághy Károly, kúriai bírói címmel kitüntetett bíró, a Veszprémi Királyi Törvényszék elnöke, a Magyar Országos Dalosszövetség alelnöke.
C2. Gergely
D1. György
E. Pál
F. Ferenc (Csajág, 1754. – Csajág, 1823. február 5.), felesége: Bödös Katalin
G. Ferenc (Csajág, 1786. – Csajág, 1855. március 11.), felesége: Szűcs Sára (- Csajág, 1852. július 2.)
H. Péter (Csajág, 1814. március 7. – Csajág, 1862. augusztus 25.), felesége: Csajág, 1839. február 5. Németh Sára
I. József (Csajág, 1841. november 21. – Csajág, 1910. március 8.), felesége: Csajág, 1866. január 18. Magyaródi Julianna (- Csajág, 1911. április 3.)
J. Endre (Csajág, 1869. február 15. -) enyingi református tanító, felesége: Enying, 1897. szeptember 4. Csehkis Julianna (Enying, 1878. január 1. -)
K1. Irma (Enying, 1896. június 5. – Budapest, 1962. március 4.) tanítónő, férje: Budapest, 1927. november 20. Hidvéghi Gyula László (Budapest, 1893. június 1. -) mérnök
K2. Julianna (Enying, 1899. február 14. -), férje: Lepsény, 1921. szeptember 22. Gáspár László
K3. Gizella, férje: Lepsény, 1923.április 4. Takács Kálmán
F. Mihály (Csajág, 1742. április 27. -), felesége: Kocs, 1772. február 4. Szabó Erzsébet
G. István (Kocs, 1773. augusztus 17. -), felesége: Bácsai Zsuzsanna
H. István (Kocs, 1798. december 26. – Nagysáp, 1880. december 19.) nagysápi református iskolamester, felesége: Páty, 1826. december 13. Bori Judit
I. István (Nagysáp, 1840. június 25. – Nagysáp, 1891. március 14.) ászári, később nagysápi református iskolamester, felesége: Kocs, 1860. december 11. kocsi Sebestyén Zsuzsanna
J1. Borbála (Ászár, 1861. október 6.[12] – 1943. október 4.)[13]nagysápi református elemi iskolai igazgatónő
J2. István (Ászár, 1863. február 8.[7] – Budapest, 1918. április 12.)[8] református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus, felesége: Nagysáp, 1888. december 20. Tscheppen Olga Karolina Erzsébet Jozefa
K1. Irén Olga Erzsébet (Pápa, 1889. szeptember 28.[14] – Pápa, 1918. február 1.)
K7. Gyöngyi (Pápa, 1904. március 7. – ), férje: Budapest, 1925. szeptember 26.[23] Papy Béla (Hódmezővásárhely, 1902. június 25. – ) magánhivatalnok
J3. Zsuzsanna (Ászár, 1865. augusztus 15.[24] – Ászár, 1865. augusztus 15.)
J4. Jolán (Ászár, 1867. október 6.[25] – Nagysáp, 1890. július 16.), férje: Tordai János, magyar királyi csendőrőrsvezető
J5. Dezső (Ászár, 1869. február 22.[26] – Szombathely, 1904. szeptember 4.),[27] felesége: Pápa, 1894. május 6.[28] Poór Irén Etelka
J6. Károly (Vérteskethely, 1871. március 4.[9] – Debrecen, 1933. október 2.)[10][11] a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, felesége: Pápa, 1897. július 14.[29]perlaki Perlaky Izabella (Ella) (Pápa, 1873. november 30. – Mezőtúr, 1962.)
J7. Lenke Kornélia (Vérteskethely, 1872. augusztus 12.[30] – Debrecen, 1940. április 27.) férje: Mohácsy Bálint
J9. Gizella (Nagysáp, 1875. április 22.[32] – Nagysáp, 1875. július 15.)
J10. Endre (Nagysáp, 1876. június 6.[33] – ) közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka, felesége: Schirkhuber Laura Vilma
K1. Endre Károly (Pápa, 1901. október 11.[34] – Budapest, 1957. május 5.)[35] építészmérnök, felesége: Budapest, 1940. Erdélyi Szidónia Erzsébet
K2. László Iván (Székesfehérvár, 1903. március 29.[36] – Budapest, 1975. január 3.)[37] Ybl Miklós-díjas építészmérnök, építészettörténész, műemlék-restaurátor, felesége: Budapest, 1945. Herolt Etelka
K3. István József (Székesfehérvár, 1904. december 13.[38] – Budapest, 1936. január 19.)[39] rajztanár, festő- és szobrászművész, felesége: Budapest, 1933. szeptember 30.[40] Szalmásy Ilona (Budapest, 1915. március 26. – )
K6. Géza Vilmos (Budapest, 1914. szeptember 1. – Budapest, 1947. április 23.)[43] járásbíró, ítélőtáblai tanácsjegyző, tartalékos tüzérhadnagy, felesége: Kecskemét, 1945. április 7.[44] Imre Mária
K7. Ferenc Zoltán (Budapest, 1916. augusztus 27. – 1983. október 17.)[45] felesége: Budapest, 1943. június 23. Schéry Edit
J11. Béla Lajos (Nagysáp, 1878. február 7.[46] – Nagysáp, 1878. július 16.)
J12. Béla Lajos (Nagysáp, 1879. június 6.[47] – Szovjetunió, 1919. november 11.) nagysápi főtanító, hősi halált halt gyalogos katona orosz hadifogságban, felesége: László Erzsébet
J13. Margit Irma (Nagysáp, 1881. március 22.[48] – Nagysáp, 1886. augusztus 20.)
J14 Ilona (Nagysáp, 1883. május 29.[49] – Budapest, 1962. január ), férje: Bossányi Iván
J15. Irma (Nagysáp, 1886. január 2.[50] – ) tanító, férje: Nagysáp, 1910. november 14. Tóth József tanító
E. Márton
C3. Márton
Források
Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. 1611–1655., Zalai gyűjtemény, 39. Zalaegerszeg, 1996. 98. o.[1]
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 2. kötet. – Borsos.[2]
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Pótlék. – Borsos.[3]