Csíkgyergyói Borsos Endre (Nagysáp, 1876. június 6. – Gyöngyös, 1952. május 27.)[1] közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka.
Felmenői, családja
A Borsos család nemesi származásának igazolására, 1943-ban az általa indított eljárás nem járt sikerrel, ugyanis a Belügyminisztérium nem látta igazoltnak, azt a családi emlékezetben megmaradt eredettörténetet, miszerint a kérelmező abból a nemes Borsos családból származik, amely III. Ferdinánd magyar királytól 1646. október 1-én Zala vármegyében kapott címeres nemeslevelet és onnan Csajágra származott. A dokumentumok hiányara tekintettel a család eredete nem állapítható meg kétséget kizáróan, ugyanakkor a nemességvizsgálati eljárásban a család és más tanúk által megfogalmazott vallomások azt látszanak igazolni, hogy az a Csajágon honos nemes Borsos családból származik.[2]
Borsos Endre a Esztergom vármegyeiNagysápon született 1876. június 6-án. Nagyapja, Borsos István (Kocs, 1798. december 26. – Nagysáp, 1880. december 19.) nagysápi református iskolamester. Édesapja, Borsos István (Nagysáp, 1840. június 25. – Nagysáp, 1891. március 14.) ászári, utóbb nagysápi református iskolamester, édesanyja nemes kocsi Sebestyén József és Tóth Julianna lánya, nemes kocsi Sebestyén Zsuzsanna. Szülei Kocson kötöttek házasságot 1860. december 11-én, házasságukból 15 gyermek született.
Testvérei:
Borbála, nagysápi református elemi iskolai igazgatónő (Ászár, 1861. október 6.[3] – 1943. október 4.)[4]
István, református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus (Ászár, 1863. február 8.[5] – Budapest, 1918. április 12.)[6] felesége: Nagysáp, 1888. december 20. Tscheppen Olga Karolina Erzsébet Jozefa
Zsuzsanna (Ászár, 1865. augusztus 15.[7] - Ászár, 1865. augusztus 15.)
Jolán (Ászár, 1867. október 6.[8] – Nagysáp, 1890. július 16.) férje: Tordai János magyar királyi csendőrőrsvezető
Dezső (Ászár, 1869. február 22.[9] – Szombathely, 1904. szeptember 4.)[10] felesége: Pápa, 1894. május 6.[11]Poór Irén Etelka
Károly, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója (Vérteskethely, 1871. március 4.[12] – Debrecen, 1933. október 2.)[13][14] felesége: Pápa, 1897. július 14.[15] nemes perlaki Perlaky Izabella (Ella) (Pápa, 1873. november 30. – Mezőtúr, 1962.)
Lenke Kornélia (Vérteskethely, 1872. augusztus 12.[16] – Debrecen, 1940. április 27.) férje: Mohácsy Bálint
Béla Lajos, nagysápi főtanító, hősi halált halt gyalogos katona orosz hadifogságban (Nagysáp, 1879. június 6.[20] – Szovjetunió, 1919. november 11.) felesége: László Erzsébet
Margit Irma (Nagysáp, 1881. március 22.[21] – Nagysáp, 1886. augusztus 20.)
Ilona (Nagysáp, 1883. május 29.[22] – Budapest, 1962. január ) férje: Bossányi Iván
Irma, tanító (Nagysáp, 1886. január 2.[23] – ) férje: Nagysáp, 1910. november 14. Tóth József tanító
Feleségét Schrikhuber Laura Vilmát (Pápa, 1880. július 21. – ), Schirkhuber József ügyvéd, városi közgyám és Körber Vilma lányát Pápán 1900. július 7-én vette el.[24] Házasságukból hét fiúgyermek született.
Gyermekei:
Endre Károly, építészmérnök (Pápa, 1901. október 11.[25] – Budapest, 1957. május 5.)[26] felesége: Budapest, 1940. Erdélyi Szidónia Erzsébet
László Iván, Ybl Miklós-díjas építészmérnök, építészettörténész, műemlék-restaurátor (Székesfehérvár, 1903. március 29.[27] – Budapest, 1975. január 3.)[28] felesége: Budapest, 1945. Herolt Etelka
Géza Vilmos, járásbíró, ítélőtáblai tanácsjegyző, tartalékos tüzérhadnagy (Budapest, 1914. szeptember 1. – Budapest, 1947. április 23.)[34] felesége: Kecskemét, 1945. április 7.[35]Imre Mária
Ferenc Zoltán (Budapest, 1916. augusztus 27. – 1983. október 17.)[36] felesége: Budapest, 1943. június 23. Schéry Edit
1900-ban kezdte bírói pályáját a pápai járásbíróságnál. Innen Székesfehérvárra került, hol törvényszéki bíróvá lépett elő. 1914-ben helyezték Budapestre, ahol VIII-X. kerület járásbíróság bírája. A Tanácsköztársaság idején részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. Az összeomlás után a Friedrich-kormány 1919-ben a lakásügyek miniszteri biztosává és ítélőtáblai bíróvá nevezte ki. 1921-ben Vass József népjóléti miniszter bízta meg a lakásügyi osztály vezetésével. Az 1922 óta megjelent lakásrendeletek és egyéb lakásügyi jogszabályok Borsos Endre kodifikációs munkájának eredményeit tükrözik. 1922-ben megkapta a kúriai bírói címet és 1924-ben a Közigazgatási Bíróság ítélőbírájává nevezték ki, ahol 1940-től 1948-ig tanácselnök volt. Közigazgatási bíróként elsősorban választási ügyekkel foglalkozott. Leghíresebb ítéletei az 1935-ös országgyűlési választás kapcsán születtek, amikor a Gömbös Gyula által vezetett Nemzeti Egység Párt súlyos választási csalásokat követett el, amelynek következtében minden addiginál nagyobb számban, összesen 38 mandátumot támadtak meg petícióval, és ebből 17-nél a Közigazgatási Bíróság az eredményt megsemmisítette. 1935. május 1-jétől három évre a Hatásköri Bíróság tagjává választották, mint a Közigazgatási Bíróság által delegált bírót. Miután Rakovszky Iván 1944. augusztus 29-én vállalta a Lakatos-kormányban a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát, utóda a Szálasi-kormány alatt Balázs Kornél, az addigi alelnök lett, aki vállalta az úgynevezett országtanácsi tagságot és részt vett a nemzetvezetők megválasztásában, majd betegségére hivatkozva leköszönt. Ekkor Borsos Endrének mint legidősebb tanácselnöknek kellett ideiglenesen vállalnia a Közigazgatási Bíróság vezetését. Az elnöki tisztséget csak rövid ideig töltötte be, hiszen 1945. június 19-én már Csorba János a Közigazgatási Bíróság új elnöke tette le az esküt az Országgyűlés képviselőháza előtt, amelyen az első köszöntő szavakat Borsos Endre tanácselnök mondta. Pályafutása nyugdíjba vonulásában 1948-ban ért véget.
Bírói pályája során szakirodalommal is foglalkozott. Több büntetőjogi, magánjogi és perjogi dolgozata jelent meg különböző folyóiratokban, valamint önálló szerzőként, társszerzőként monográfiái is jelentek meg.
Bírói tevékenysége mellett 1937-től tagja volt a Mérnöki Tanácsnak, a Budapesti Mérnöki Kamara fellebbviteli hatóságának is. 1944-ben megválasztották a budai református egyházközség főgondnokának, a tisztségébe való ünnepélyes beiktatására a Szilágyi Dezső téri református templomban került sor.
A magyar lakásügy a háború kezdetétől I-II. kötet. Budapest, 1929.
Magyarország lakáspolitikája. Budapest, 1938.
Borsos Endre 1945. évi junius 5. napján tartott teljes ülésen elmondott beszéde a jogfolytonosság megszakadásáról és az alkotmányos élet helyreállításáról. Budapest, 1945.
Bíráskodás képviselőválasztási ügyekben. Budapest, 1945.