Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
1934-ben Himmlert, az SSbirodalmi vezetőjét bízták meg a vezetésével. Himmler átszervezte a Gestapót, az alkalmatlan vezetőket elbocsátotta, és helyükre SS-tiszteket nevezett ki. 1936-ban egyesítették a Gestapót a Kripóval (Kriminalpolizei – Bűnügyi Rendőrség), így létrejött a SiPo (Sicherheitspolizei – Titkosrendőrség). 1939-ben a SiPót egyesítették az SD-vel (Sicherheitsdienst – Biztonsági Szolgálat, Hírszerzés) RSHA néven (Reichssicherheitshauptamt – Birodalmi Biztonsági Főhivatal). Az RSHA vezetője 1942-ig Reinhard Heydrich Obergruppenführer volt, így az ő közvetlen főnöke lett Himmler. A Főhivatal hét hivatalra (Amt) tagozódott. Ezek egyike lett a Gestapo, melynek vezetésével Heinrich MüllerSS-Gruppenführert bízták meg, aki az összeomlásig töltötte be a posztot. A Gestapo legfőbb feladata a náci Németország államrendjének védelme volt.
A háború után
1945-ben a Nürnbergi per során emberiség elleni bűntettekkel vádolták a Gestapót és vezetőit, a szervezetet feloszlatták. A legtöbb vezetőt azonban nem sikerült felelősségre vonni: Himmler öngyilkos lett, Heydrich pedig pár évvel korábban, 1942-ben merénylet áldozata lett. A fontosabb vezetők közül Ernst Kaltenbrunnert, aki Heydrich után lett az RSHA vezetője, Nürnbergbenhalálra ítélték, majd végrehajtották rajta az ítéletet, Heinrich Müller (aki 1945. május 2-án evakuálta a Gestapo irattárát)[forrás?] pedig nyomtalanul eltűnt.