A verseny pontos helyszíne a Berlinben található Max-Schmeling-Halle volt, amely 11 900 fő befogadására alkalmas. Az aréna korábban a 2010-es Bundesvision Song Contestnek is otthont adott, így ez az első intézmény, melyben kétszer is megrendezték a versenyt.
Az adás a 2006-os (és az egyik tag, Peter Fox révén a 2009-es) győztes, a Seeed fellépésével kezdődött. Ezt követően köszöntötte a nézőket a verseny kitalálója, Stefan Raab. A verseny és a szabályok ismertetése után Raab köszöntötte a másik műsorvezetőt, Sandra Rießt, aki szintén bevonult a helyszínre az előző év győztesével, Tim Bendzkóval. Az énekes bemutatta a győztesnek járó trófeát, adott egy rövid interjút, majd a dalok utáni szünetben meghívott előadóként is fellépett. Ezután kapcsolták a Green Roomot, ahonnan a harmadik műsorvezető, Elton köszöntötte a nézőket.
A dalok előtti képeslapok az adott tartományról és versenyzőikről szóló kisfilmek voltak. A képeslapok előtt és után rövid felvezető szövegek hangzottak el.
A második helyezett Szászországot képviselő Laing2015-ben szerepelt Németország eurovíziós válogatóműsorában, az Unser Song für Österreichban is.
A szavazás
A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően történt, vagyis Észak-Rajna-Vesztfália volt az első, és Baden-Württemberg volt az utolsó szavazó.
Minden tartomány az eurovíziós rendszerben szavazott, vagyis 1-8, 10 és 12 pontot osztottak ki a legjobbnak ítélt tíz dalnak. A nemzetközi versennyel ellentétben azonban saját dalra is lehetett szavazni, így a legtöbb tartomány saját magának adta a maximális tizenkét pontot.
Az elsőként szavazó Észak-Rajna-Vesztfália saját magát helyezte az élre. Hessen tíz pontjával csatlakozott hozzá Szászország is, de a tizenkét ponttal Baden-Württemberg átvette a vezetést. Türingia hat pontja után Észak-Rajna-Vesztfália visszavette azt, de a nyolc ponttal Szászország, a tíz ponttal pedig ismét Baden-Württemberg állt az élre. Rajna-vidék-Pfalz nyolc pontjával megint Szászország, a tizenkét ponttal pedig Baden-Württemberg vezetett. A tartomány ezután már végig megőrizve első győzelmét aratta.
A győztes dal minden tartománytól kapott pontot, emellett egy tartomány sem adott a dalnak tíz pontnál kevesebbet. A maximális tizenkét pontot Szász-Anhalt, Baden-Württemberg, Bajorország, Hessen, Rajna-vidék-Pfalz és Berlin szavazóitól gyűjtötték be.
Brandenburgot a saját magának kiosztott nyolc pont mentette meg a nulla pontos utolsó helytől.
Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellentétben ezen a versenyen regionális rádióállomások választják ki a tartományok képviselőit. Első alkalommal egy tartomány (Szász-Anhalt) nem rendelkezett a produkciót támogató rádióállomással. A 2012-es verseny részt vevő rádióállomásai a következők voltak:
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.JPG)
.jpg)
