Vivodina falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
Fekvése
Károlyvárostól 24 km-re, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a zsumberki-hegység egyik magaslatán fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező falvakra, erdőkre és szőlőhegyekre, melyek közt 25 kis falu és település bújik meg. Dombon álló plébániatemploma uralja a vidék látképét, mely régóta híres szőlőültetvényeiről, borászatáról és gyümölcstermesztéséről.
Története
Vivodina a vidék egyik legősibb települése, melyet már 1321-ben említenek Babonics István fiainak Jánosnak, Györgynek, Dénesnek és Pálnak adománylevelében, mely szerint ezt a területet a kostanjevici kolostornak adományozták. Vivodina egyházilag a 14. század közepéig a zágrábi püspökség goricai főesperességéhez tartozott. Ekkor Lipold nevű plébánosát kizárták az egyházból, mivel nem akart tizedet fizetni és a plébániát a kostanjevicai kolostor apátjának rendelték alá, ahová egészen 1797-ig tartozott. A templomban egészen a 17. század közepéig szláv nyelven folyt a misézés. 1753 és 1757 között a krasnicai birtok úrnője Vojnovich-Jelacsich bárónő felépíttette az új barokk Szent Lőrinc templomot, mely attól kezdve ismét plébániatemplom lett. A 19. században megnyílt az iskola. 1859-ben felépült a plébánia új épülete. 1862-ig az új iskola felépüléséig az iskola a régi plébánia épületében működött. A rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a környék lakói már a középkorban is bortermeléssel foglalkoztak. Az 1550-től az 1776-ig terjedő időszakból fennmaradt, a zágrábi országos levéltárban őrzött dokumentumok között 32 olyan adásvételi szerződés található, amelyek szerint a környék lakói szőlőskerteket adtak vagy ajándékoztak el. A falunak 1857-ben 14, 1910-ben 53 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 76 lakosa volt.
Lakosság
Nevezetességei
- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] középkori eredetű, a 14 században már állt. A mai templomot 1753 és 1757 között a ciszterci rend megrendelésére a bécsi születésű szlovén építész Lovrenc Prager(wd) tervei szerint és Rosina Jelačić Vojnović bárónő pénzügyi támogatásával barokk stílusban építették. A Zsumberki-hegység déli lejtőin található centrális épület hosszúkás kereszt alaprajzzal, téglalap alakú szentéllyel, a szentélytől délre fekvő sekrestyével, valamint a főhomlokzat feletti harangtoronnyal rendelkezik. A berendezés egy része az építés óta fennmaradt. Térbeli elrendezése egyedülálló a megye területén. A horvát barokk építészet egyik legszebb példája. Mellette áll az elemi iskola, egyike a vidék kevés működő iskolájának.
- Az Ozalj-Vivodina-i borvidéken mintegy 80 hektárnyi területen találhatók szőlőskertek. A legjelentősebb borfajták a rizling, a sauvignon, a rajnai rizling, a chardonnay, a sárga muskotály, a vörös pinot, a frankovka, a zwiegelt és a portugizac. A Vidovinától a Vrhovec-hegységig terjedő 30 kilométer hosszú borutat 2010-ben avatták fel.
Híres emberek
Források
Jegyzetek
Károlyváros megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
