PROFILBARU.COM

	Torontáltószeg; (Нови Козарци / Novi Kozarci)
	Az új ortodox templom
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Nagykikinda
Rang	falu
Irányítószám	23313
Körzethívószám	+381 230
	Népesség
Teljes népesség	1894 fő (2011) +/-
Népsűrűség	58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	69 m
Terület	39,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 20° 37′ 20″45.781667°N 20.622222°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 20° 37′ 20″45.781667°N 20.622222°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáltószeg; témájú médiaállományokat.

Torontáltószeg (szerbül Нови Козарци / Novi Kozarci) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben. Korábban két településből állt, ezek Nagytószeg (németül Heufeld) és Kistószeg (németül Mastort).

Fekvése

Nagykikinda délkeleti szomszédságában, Torontáloroszi és Bánátnagyfalu közt fekvő település.

Története

A középkorban csak egy Tószeg nevű település volt a vármegye területén. Tószeg a török hódoltság alatt elpusztult, és még az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen is lakatlan pusztaként szerepel a becskereki kerületben, Tosseck néven, az 1761. évi térképen Teysseck néven szintén pusztaként volt feltüntetve.

A 18. század közepén a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.

A mai település 1770-1771-ben települt, 76 házzal, Rajna melléki német telepesekből, és az új települést Mastort-nak nevezték el.

A 19. század elején a gróf Zichy-Ferraris család birtoka lett. 1838-ban tulajdonosa gróf Zichy-Ferraris Ferenc, később gróf Zichy-Ferraris Viktor volt.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

A második világháború után a német lakosság elhagyta a települést, helyükre pedig boszniaiakat költöztettek főleg a Kozanske Krajine nevű térségből. 1947-ben Heufeld és Mastort egyesült Kozarci néven, 1948-tól pedig a Novi Kozarci (Torontáltószeg) lesz a település új neve.

Nevezetes szülöttei

Schütz Antal (1880–1953) piarista, teológus
Schütz János (1885–1953) orvos
Schütz József (1886–1960) tanár, iskolaigazgató

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
3422	3634	3668	3068	2668	2488	2277^[2]	1894^[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	2122	93,19
Cigányok	61	2,67
Jugoszlávok	28	1,22
Magyarok	11	0,48
Muzulmánok	7	0,30
Albánok	3	0,13
Horvátok	2	0,08
Szlovének		0,08
Románok	2	0,08
Macedónok	2	0,08
Montenegróiak	1	0,04
Ukránok	1	0,04
Szlovákok	1	0,04
Bunyevácok	1	0,04
Egyéb/Ismeretlen^[3]