PROFILBARU.COM

	Orom (Ором / Orom)
	A római katolikus templom
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Magyarkanizsa
Rang	falu
Polgármester	Erdélyi Olivér
Irányítószám	24207
Körzethívószám	+381 24
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	65,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 58′ 33″, k. h. 19° 49′ 55″45.975833°N 19.831944°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 33″, k. h. 19° 49′ 55″45.975833°N 19.831944°E
	Orom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Orom témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Orom (egyértelműsítő lap).

Orom (szerbül Ором / Orom) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Magyarkanizsa községhez tartozik. Földrajzilag Bácska északkeletei részén, mintegy 6500 hektár földterületen terül el. Magyarlakta település 1561 lakossal.

Földrajz

Koordinátái 45° 59' földrajzi szélesség és 19° 50' keleti földrajzi hosszúság. Tengerszint feletti magassága 107–110 m.

Története

1892-93-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az első iskola, és még ebben az évben lendületet kapott a tanyacsoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdődött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlődtek valódi falvakká, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól.

Orom és környéke első telepesei túlnyomórészt magyarok voltak, akik Felső-Magyarországról és Szeged környékéről települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-jén vált önállóvá Orom, Völgyes és Újfalu településekkel. Jelenleg a magyarkanizsai közigazgatási szervek helyi irodája működik, a helyi közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
2909	2872	2612	2220	2007	1912	1561^[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	1471	94,23
Szerbek	35	2,24
Horvátok	11	0,70
Jugoszlávok	10	0,64
Bunyevácok	3	0,19
Macedónok	1	0,06
Egyéb/Ismeretlen^[2]

Közlekedés

Közlekedési helyzete kedvezőnek mondható, mivel áthalad rajta a Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal (a település a vasútállomás 1889-es felépülésével lett ismertebb), aszfaltút köti össze Szabadkával (19 km), Magyarkanizsával (21 km), Zentával (23 km) és a Röszke–Újvidék-autópályával (15 km).