A The Game Tour a Queen együttes 1980. július 30-ától 1981. február 18-áig tartó turnéja, amely a The Game albumot népszerűsítette. A koncertek nagy része az Amerikai Egyesült Államokban és Európában volt, de eljutottak Kanadába és Japánba is.
Szakaszok
Észak-Amerika (1980. június–szeptember)
A legutóbbi három album turnéjához hasonlóan a világkörüli The Game Tour is Észak-Amerikában kezdődött, ám ezúttal kivételesen nem télen, hanem a nyári szezonban töltött három hónapot az USA-ban koncertezéssel a Queen. A turné 1980. június 30-án, a The Game című új album megjelenésének napján indult a kanadai Vancouverben. Összesen 46 koncertet játszottak Amerikában, további két kanadai dátum kivételével mind az Egyesült Államokban. A turné elején a The Blasters nevű amerikai rock and roll együttes volt az előzenekar, majd augusztus elejétől a Dakota nevű AOR-zenekar kísérte őket.[1] A Queen amerikai koncerthangmérnöke, Mike Stahl által beajánlott Dakotát eredetileg csak egy hétre szerződtették, de jó teljesítményüknek köszönhetően a következő két hónapban is, az amerikai turné végéig ők melegítették be a közönséget a Queen számára.[2][3]
A kislemezen május végén megjelent Play the Game című dal videóklipje után ezeken a koncerteken láthatta először a közönség Freddie Mercury megváltozott külsejét. Az akkori meleg divat hatására markáns bajuszt növesztett és rövidre vágott hajú énekest az egész turné során több helyszínen is fújolás fogadta a közönség soraiból, és egyesek borotvát, illetve Mercury régi imázsához tartozó fekete körömlakkot dobáltak a színpadra nemtetszésük jeleként.[4][5] Már a Jazz album turnéján is a melegbárokban divatos fekete latexruhákban állt színpadra az énekes, aki ezúttal piros bőrnadrágban, hozzá kék térdvédőkkel, meztelen felsőtestén fekete latex dzsekiben, nyakában piros bőrnyakkendővel lépett fel estéről estére.[4]
A turné során a The Game album listavezető lett az USA-ban, elsőként a Queen-albumok közül.[5] A nagylemezről a kislemezen már megjelent számok mellett (Crazy Little Thing Called Love, Save Me, Play the Game) a Dragon Attack, az Another One Bites the Dust került be a műsorba, illetve időnként a Need Your Loving Tonight és a Rock It (Prime Jive) dalokat is előadták. A koncerteket legtöbbször a korábban a ráadásban szereplő Elvis Presley-számmal, a Jailhouse Rock-kal kezdték, és csak ezután következett a We Will Rock You gyors változata. Az előző évekhez képest ritkábban játszották a You’re My Best Friend és a Somebody to Love dalokat, a ’39 pedig teljesen eltűnt a programból.[1]
A júliusi Los Angeles-i koncertek során Inglewoodban a zenekar találkozott Michael Jacksonnal, aki javasolta, hogy a lüktető, funkos Another One Bites the Dust-ot adják ki kislemezen. A Queen megfogadta a tanácsot és a dal óriási siker lett Amerikában, ahol több mint kétmillió példányban fogyott el és listavezető lett.[5] Az észak-amerikai turnét négy telt házas koncerttel zárták New Yorkban a Madison Square Gardenben szeptember végén.[1][6]
Európa (1980. november–december)
Londonba hazatérve befejezték a Flash Gordon filmzenét, majd november utolsó hetében újabb turnéra indultak.[4] Az előzenekar ezúttal a Straight Eight nevű brit AOR zenekar volt. A három hétig tartó európai szakasz során 17 koncertet adtak, aminek nagy része Németországban és Angliában zajlott.[7] A birminghami vadonatúj Exhibition Centert például épp a Queen két telt házas koncertjével nyitották meg. Még a turné előtt megjelent a film főcímdala (Flash’s Theme) kislemezen, az album pedig december 8-án.[5] Az európai koncertekre a műsor kibővült a filmzenealbum legjobb dalainak egyvelegével, amelynek előadásához a Queen történetében először szintetizátort használtak koncerten.[8] Londonban december 9-én, az előző napon meggyilkolt John Lennon emlékére előadták az Imagine-t. A 10-12 ezer férőhelyes sportcsarnokokat Európa-szerte megtöltő turné december 18-án Münchenben, az Olympiahalle-ban zárult.[7]
Japán (1981. február)
Többhetes feltöltődés után 1981 februárjában Japánban folytatódott a The Game Tour. Mindössze öt koncertet adtak és csak Tokióban léptek fel a Budokanban.[9] Így is 80.000 ember nézte meg őket élőben. Ahogy február 18-án az utolsó előadás is lezajlott Japánban, az együttes Dél-Amerika felé vette az irányt, hogy tíz nappal később karrierjük során először játszanak Argentínában majd Brazíliában a South America Bites the Dust elnevezésű turné keretében, ősszel pedig Venezuelában és Mexikóban a Gluttons for Punishment turné során.[4][5]
Közreműködők
Dalok listája
- Jellemző műsor
- Intro
- Jailhouse Rock
- We Will Rock You (gyors változat)
- Let Me Entertain You
- Play the Game
- Medley:
- Mustapha
- Death on Two Legs
- Killer Queen
- I’m in Love with My Car
- Get Down, Make Love
- Save Me
- Now I’m Here
- Dragon Attack
- Now I'm Here (reprise)
- Fat Bottomed Girls
- Love of My Life
- Keep Yourself Alive
- Instrumental Inferno
- Flash medley: (kivéve Észak-Amerikában)
- Vultan's Theme (csak Japánban)
- Battle Theme
- Flash’s Theme
- The Hero
- Brighton Rock (reprise) (kivéve Japánban)
- Crazy Little Thing Called Love
- Bohemian Rhapsody
- Tie Your Mother Down
- Another One Bites the Dust
- Sheer Heart Attack
- We Will Rock You
- We Are the Champions
- God Save the Queen
- Ritkán előadott dalok
Jegyzetek
|
|---|
|
| Kapcsolódó személyek | |
|---|
| Menedzsment | |
|---|
| Stúdióalbumok | |
|---|
| Koncertalbumok | |
|---|
| Válogatások | |
|---|
| Díszdobozos kiadványok | |
|---|
| Középlemezek | |
|---|
| Videók | |
|---|
| Kislemezek | 1970–1979 | |
|---|
1980–1989 | |
|---|
1991–1998 | |
|---|
|
|---|
| Koncertturnék | |
|---|
| Könyvek | |
|---|
| Kapcsolódó cikkek | |
|---|
| Kapcsolódó előadók | |
|---|
|
