A szabályozott papok (latin: clerici regulares) a római katolikuspapságon belül azokat jelzi, akiknek az életmódját a szerzetesi szabályzat határozza meg. A latin kifejezés egyik szava a regula (szabályzat) kifejezésből származik.
Tágabb értelemben azok a papok, akik nem a világi papsághoz tartoznak.
Szűkebb értelemben azon rendek tagjai, amelyek a 16-17. században, az ellenreformáció során jöttek létre, és amelyek kevésbé kötött életformájukkal, szabadabb mozgásukkal tértek el a korábbi rendektől.[1]
Az Annuario Pontificio 1000-nél több pápai jogú női szerzetesrendet és kongregációt tart nyilván. Közülük itt csak a legrégebbiek, legnépesebbek, illetve a Magyarországon működő irányzatok szerepelnek, amelyekhez majdnem minden esetben több, jogilag önálló szerzetesi intézmény is tartozik.