Kapucinusok

Kapucinus rend (Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum)
Rövidítés	OFMCap
Egyéb nevek	kisebb testvérek
Mottó	Pax et bonum (Béke és áldás)
Alapító	Assisi szent Ferenc[1] rend újító: Matteo da Bascio (Serafini, da Bascio)
Alapítva	1525
Jóváhagyva	1528
Típus	koldulórend, pápai jogú
Tevékenység	igehirdetés, pasztoráció, missziók
Minister generalis	Roberto Genuin
Székhelye	Róma, Via Piemonte 70.
Elhelyezkedése
a rend központja Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 54′ 36″, k. h. 12° 29′ 34″41.91, 12.492777777778
A Kapucinus rend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapucinus rend témájú médiaállományokat.

A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún. obszerváns ágából kiindult reform eredményeként született. Megalakulása Matteo da Bascio testvér nevéhez fűződik, aki társaival együtt vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, még külsőben is utánozva Szent Ferencet.^[2]

E reformág tagjai szakállt és csuhájukon hegyes csuklyát, kapucnit hordtak, azaz caputiumot viseltek – innen származik a kapucinus elnevezés. Nagyobb hangsúlyt kapott életükben a csöndes, imádságos visszavonultság, ugyanakkor – ha a körülmények úgy kívánták – működtek mint betegápolók, tábori lelkészek, népszónokok és hittérítők is.

Történet

Kezdetek

A rendet 1525 körül alapították, amikor Matteo da Bascio (wd) (1495-1552) ferences szerzetes – akit az itáliai Marche régióban szenteltek pappá – meg volt győződve arról, hogy a korabeli ferencesek által vezetett életmód nem az, amit Szent Ferenc elképzelt. Szeretett volna magányosan és bűnbánattal visszatérni az eredeti életmódhoz, ahogyan rendje alapítója gyakorolta.^[3] Elöljárói megpróbálták elnyomni az elképzeléseit, így Matteo és első társai kénytelenek voltak elrejtőzni az egyházi hatóságok elől, akik le akarták tartóztatni őket vallási kötelességeik elhagyása miatt. Matteo és barátai végül a kamalduli szerzeteseknél találtak menedéket.^[3]

1528-ban Caterina Cibò, Camerino hercegnőjének közvetítésével Matteo megszerezte VII. Kelemen pápa jóváhagyását, aki bullájával lefektette a rend jogi alapját.^[3]

Kezdetben Matteo követőivel remete életmódot élt, Szt. Ferenc nyomán, hiszen az év felét ő is remeteségben töltötte. Később, az 1536-os rendi káp­talanon – maradva a Szt. Ferenc-i hűségben – en­gedtek a szigorú remeteség­ből.^[4]

A rend terjedését akadályozta III. Pál dekrétuma (1537), mely szerint Itália határain túl tilos volt; XIII. Gergely bullája (1573) azonban megszüntette ezt az akadályt, és a rend hamarosan elterjedt mindenfelé.^[5]

Későbbiek

A 16. században a kapucinusok száma már mintegy 14 ezer szerzetes volt.^[3] A közösség végleges önállóságát azonban csak 1619-ben nyerte el. Ekkor V. Pál külön generális vezetése alá helyezte őket.^[5]

A rend tagjainak száma tovább nőtt az 1600-as és az 1700-as évek közepe között. Végül elérték a 34 ezer fő szerzetest.^[3] Ezek voltak azok az évek is, amikor a rend módosította néhány kezdeti jellemzőjét, de közben hű maradt a radikális szegénység fogadalmához.^[3] Nagyon aktívak voltak a missziókban is: például, amint Pellegrino da Forlì beszámol róla, az agrai indiai érsekséget 1703 óta a rendre bízták.^[3]

Az újkori forradalom és a szekularizáció sokat ártott a rendnek, mindazonáltal mind az öt világrészben elterjedt.^[5]

20-21. század

Világszéles létszámuk a következőképp változott: ^[6]

• 1950-ben 13 268
• 1960-ban 14 576
• 1970-ben 13 677
• 1980-ban 11 622
• 1992-ben 11 238
• 2000-ben 10 831
• 2010-ben 10 771

2018 júniusában világszerte 10 480 ezer kapucinus élt, akik közül 7070 pap volt, akik a világ 108 országában éltek és dolgoztak ^[7]

Kontinensenként a létszámuk (2018. jún.) :^[7]

• Afrika: 1357;
• Dél-Amerika: 1657;
• Észak-Amerika: 664;
• Ázsia-Óceánia: 2339;
• Nyugat-Európa: 3500;
• Közép-Kelet-Európában: 769.

Magyarországon

Magyarországon 1674-ben telepedtek meg a felvidéki, bazini kolostor alapításával.^[8] Mórra a feljegyzések tanúsága szerint 1695-ben érkezett a kolostort szervező rend megbízottja.^[9]

1935-ben az országban négy rendházuk volt: Budapest, Mór, Tata-tóváros, Máriabesnyő településeken.^[10]

2020 táján két rendházuk működik, Móron és Budán.^[8]

Életmódjuk

Magyarországon az életük reggel fél hétkor olvasmányos imaórával kezdődik, azt elmélkedés követi. Ezután a reggeli dicséret következik, délelőtt pedig a ház körüli munkák.^[4]

Délben közös imádság, délután mindenki végzi az evangelizáló küldetését.^[4]

Este 6 órakor közös szentmisén vesznek részt, majd esti dicséretet tartanak, vacsora után pedig testvéri együttléttel telik az idő. Este 10 órakor térnek nyugovóra. A kompletóriumot – a nap imaösszegzését – mindenki egyénileg végzi.^[4]

Jegyzetek

1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia - Magyar Kapucinus Delegáció (Hozzáférés: 2015. december 9.)
2. KAPUCINUS KISEBB TESTVÉREK (Hozzáférés: 2015. december 9.)
3. THE HISTORY OF THE CAPUCHINS
4. Új Ember, 2003-11-23 / Kapucinusok, három műszakban
5. Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Kapucinusok (1914)
6. Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum: STATICA DELL'ORDINE DEI FRATI MINORI CAPPUCCINI
7. Analecta Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum statisztikai adatai
8. kapucinus honlap
9. Szabad Föld, 1992-02-18 / 7. szám / 11. o./ Kapucinusok, újult szolgálatban
10. Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)

További információk

• Edilbert Lindner: Assziszi Szent Ferenc kapucinus rendjének szentjei; ford. Blanár Mihály; Kapuziner Kloster, Wien, 1983
• Emődi András: Kapucinusok és könyvtáruk Nagyváradon a 18. században, 1727–1785; OSZK, Budapest, 2006