A Római Olimpiai Stadion (olaszul: Stadio Olimpico di Roma) az egyik legnagyobb múltú olaszországi sportlétesítmény. Az 1932-ben átadott stadion napjainkban Róma város két rivális csapatának, a Laziónak és az AS Romának a közös otthona. A Római Olimpiai Stadion a világ egyik legmodernebb labdarúgó pályája, színvonalát az UEFA1999-ben öt csillaggal ismerte el. 2009. május 27-én itt rendezték a Bajnokok Ligája döntőjét.[1]
Története
A Mussolini által kezdeményezett olasz modernizációs program keretében kezdték építeni 1928-ban. Tervezője Enrico Del Debbio, olasz építész volt. A stadion a Foro Italico nevű hatalmas sportpark egyik központi létesítményeként nyílt meg 1932-ben. Már 1937-ben jelentősen bővítették, hogy a stadiont alkalmassá tegyék az 1940-es nyári olimpiai játékok atlétikai versenyszámainak lebonyolítására.[2] Befogadóképessége ekkor 72 698 fő volt. Az 1950-es évekbenRóma újból benyújtotta olimpiai pályázatát, amely ezúttal elnyerte a rendezés jogát. 1953-ban Stadio dei Centomila névre keresztelték és az 1960-as olimpiai játékok kezdetéig nagyszabású felújításon esett át. 1960-ban e stadionban rendezték az olimpia megnyitó ünnepségét és egyes lovas versenyszámokat. Neve azóta hivatalosan is Olimpiai Stadion. A 20. század második felében a stadion rendszeresen volt vendéglátója az európai labdarúgás legjelentősebb eseményeinek. 1987-ben atlétikai világbajnokságot, 1990-ben pedig a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit rendezték a stadionban.
↑A játékok rendezési jogát eredetileg Tokió kapta, ám az 1936-ban kitört japán-kínai háború miatt megvonták tőle. Olaszország szívesen megrendezte volna az olimpiát, ezért kezdtek a stadion bővítésébe. A játékokat végül Helsinkinek ítélték, de a második világháború kitörése miatt ott sem kerülhetett rá sor.
