A vármegye és a Nyírség dél-délkeleti részén fekszik, nem messze a térség egyik legfontosabb természetvédelmi értékének számító bátorligeti ősláptól. A környező városok közül Nyírbátor 8,5, Mátészalka 28,5, Nagykálló 30,5, Nyírbogát 15,5, a kisebb települések közül Encsencs 9, Piricse 3,5 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírvasvári, délkelet felől Bátorliget, délnyugat felől Piricse, északnyugat felől pedig Nyírbátor.
Megközelítése
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, Piricse északi része felől, a Nyírbátor-Nyírábrány közti 4906-os útból kiágazó 49 129-es számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főút felől közelíthető meg a legegyszerűbben, nyírbátori letéréssel.
A települést az oklevelek csak 1324-ben említik először, nevét ekkor Pylys-nek írták, 1418-ban pedig a leleszi országos levéltár oklevele is említette Pilis néven.
Birtokosai a fellelhető adatok alapján a Kaplon nemzetség tagjai voltak.
A 14. század közepén Pilis birtoklásáért több család is pereskedett, így a Bessenyei, Iklódy és Ebédi családok is.
1598-ban Bessenyei György itteni zálogos birtokrészét átadta Bátormezőváros-nak.
A településnek a 18. század és a 20. század elejéig több birtokosa is volt, többek közt birtokos volt itt a báró Horváth, Gróf Károlyi Gyula, gróf Csíky, gróf Péchy, Irinyi, Mandel és az Erdős családok is.
1773-as összeíráskor lakosai nagyrészt ruszinok voltak.
1910-ben 1356 lakosából 1350 magyar volt. Ebből 138 római katolikus, 1025 görögkatolikus, 138 református volt.
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 65,8% cigánynak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 37,3%, görögkatolikus 45%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (9% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 98,9%-a vallotta magát magyarnak, 27,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% örménynek, 0,4% szlováknak, 0,3% görögnek, 0,3% szerbnek, 0,1-0,1% németnek, ruszinnak és szlovénnek, 0,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,7% volt római katolikus, 11,6% református, 59,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2,5% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).[5]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármesternek összeférhetetlenség miatt 2020. december 11-én[15] el kellett hagynia posztját, mivel 2020 novemberének közepén jogerősen elítélte a bíróság egy büntetőügyben, négy évre eltiltva egyúttal a közügyektől is.[16] (A két időpont között eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt nem lehetett új választást kitűzni Magyarországon.) Az időközi választáson három független jelölt indult.
Az új képviselő-testület nem volt hosszú életű, 2022. szeptember 15-én feloszlott,[15] s emiatt még az év vége előtt, 2022. december 11-én újabb választást kellett tartani a községben. A választáson a nyáron megválasztott, hivatalban lévő polgármester asszony is elindult, de alulmaradt egyik kihívójával (a községet a 2010-es években irányító Beri Róbert fiával)[17] szemben.
Nevezetességei
Görögkatolikus temploma – körtemplom, a hagyományok szerint rácok építették a régi fatemplom helyére. A templomban régi, az 1700-as évekből származó festmény látható.