Kék (település)

Ez a szócikk a magyarországi községről szól. Hasonló címmel lásd még: Kék (egyértelműsítő lap).

Kék
Református templom
Kék címere Kék zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kemecsei
Jogállás	község
Polgármester	Poór Sándor (független)[1]
Irányítószám	4515
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1889 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	87,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 53′48.11666667, 21.88333333Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 53′48.11666667, 21.88333333
Kék Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kék község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése

A megye középső-északi részén fekszik, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Újdombrád, kelet felől Demecser, dél felől Nyírbogdány, nyugat felől Vasmegyer, északnyugat felől pedig Beszterec.

A térség fontosabb települései közül Demecser 4, Beszterec és Nyírbogdány 7-7, Vasmegyer 12, Tiszarád 14,5, Tiszatelek 17, Nagyhalász pedig 22 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Közúton három irányból érhető el: Nyírbogdány és Demecser felől a 3827-es, Beszterec érintésével pedig a 3826-os úton; utóbbi tekinthető a község főutcájának is egyben.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kék megállóhely a belterület déli szélétől bő fél kilométerre délre, külterületek között helyezkedik el, közúti elérését a 3826-os és 3827-es utak találkozási pontjától induló, számozatlan, de burkolt alsóbbrendű út teszi lehetővé.

Nevének eredete

Neve a magyar kék színnévből ered; azonban ebben az időben (első írásos említése 1268-ból ered) ez a szó még a zöld színt is jelentette. Valószínűleg a természetes tájra vonatkozott. A közelben van még Kékcse településnév és egy Kéklő nevű domb is.^[3]

Története

Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.

1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagynak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek néven van nevezve.

1554-ben Serédy István és Várdai Mihály megosztoznak rajta. 1630-ban, miután a Várday család kihalt, a birtok újból a kincstárra szállt vissza.

1739-től 1763-ig lakatlanul állt.

A 18. század második felétől a 19. század első feléig azonban már több birtokosa is ismert: a Tatár, Pap, Szalánczy, Szegedy, Rédey, Gönczy, Jármy, Irinyi, Verbay, Tahy, gróf Vay, Soós, Olasz, Nemes, Megyery, Laskay, Krucsay, és Kriston családok voltak birtokosai.

A 20. század elején nagyobb birtokosa volt a Tóth család, Tóth István.

A település érdekes elnevezésű dűlőnevei voltak: Kormoly, Gyalap tó, Gemes-sziget.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Medgyesi István (független)^[4]
• 1994–1998: Medgyesi István (független)^[5]
• 1998–2000: Medgyesi István (független)^[6]
• 2001–2002: Poór Sándor (független)^[7][8]
• 2002–2006: Poór Sándor (független)^[9]
• 2006–2007: Poór Sándor (független)^[10]
• 2007–2010: Poór Sándor (független)^[11]
• 2010–2014: Poór Sándor (független)^[12]
• 2014–2019: Poór Sándor (független)^[13]
• 2019–2024: Poór Sándor (független)^[14]
• 2024– : Poór Sándor (független)^[1]

A településen 2001. március 11-én időközi polgármester-választást tartottak,^[7] az előző polgármester lemondása miatt.^[15]

2007. augusztus 26-án újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Kéken, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[16] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával szemben meg is nyerte azt.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1966	1933	1935	1897	1905	1906	1889
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,8%, református 51,9%, görögkatolikus 5,9%, felekezeten kívüli 1,1% (18,1% nem válaszolt).^[18]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,3% volt római katolikus, 43% református, 5,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 5,1% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).^[19]

Nevezetességei

• Református templom - 1818-ban épült.

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 

Jegyzetek

1. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Kiss Lajos 324. o.
4. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
6. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
7. A 2001. március 11-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. március 11. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
9. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
10. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
11. Kék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
12. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
13. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
14. Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
15. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
16. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
18. Kék Helységnévtár
19. Kék Helységnévtár

További információk

• Kék honlapja

Kapcsolódó szócikkek