A Német Szövetség uralkodóinak találkozója Frankfurtban, 1863.
A konföderáció államjogi értelemben szuverénállamok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et. Felső szerveik döntéseiket rendszerint egyhangúlag hozzák meg.[1]
A konföderáció a történelem során gyakran átmenetként szolgált a szorosabb állami egység, a föderáció irányában. Más esetekben a konföderáció szétesett, mielőtt az együttműködés tovább mélyülhetett volna. Ilyen volt az arab egységtörekvések jegyében létrejött Egyesült Arab Államok. A föderációból a teljes függetlenség felé vezető úton is létrejöhettek konföderációs jellegű szervezetek, mint a Független Államok Közössége a volt Szovjetunió tagállamainak egy részéből.
A gyarmatbirodalmak bomlása során, a teljes függetlenség felé vezető úton is állomás lehetett a konföderáció, mint a Brit Birodalom széthullása után a Nemzetközösség, vagy a volt francia gyarmatok egy részéből alakult Francia Közösség, ami az 1960-as évekig működött.[1]
Történelmi és/vagy nem állami jellegű, konföderációnak nevezett szerveződések listája
Lengyel–Litván Unió(Unia polsko-litewska) (perszonálunió 1447–1492, illetve 1501–1569 között, (külön kormányzat, haderő, kincstár, törvénykezés, államhatár; közös uralkodó, országgyűlés és pénznem)
