PROFILBARU.COM

A félelnöki rendszer olyan kormányforma, amelyben egyszerre kormányoz egy viszonylag nagyhatalmú elnök, illetve egy olyan miniszterelnök és kormány, akik a törvényhozásnak felelősek. Abban különbözik a parlamentáris rendszertől, hogy az államfőt közvetlenül választják és szerepe nem ceremoniális, hanem valódi hatalma van. Az elnöki rendszertől abban különbözik, hogy a kormány, habár az elnök nevezi ki, a törvényhozásnak felelős, amely el is mozdíthatja.

Bár már a Weimari köztársaság (1919–1933) is egy korai félelnöki rendszer volt, a „félelnöki” nevet csak 1959-ben vezette be Hubert Beuve-Méry újságíró egy cikke,^[1] és Maurice Duverger politológus egy 1978-as munkája terjesztette el. Mindkét írás az 1958-ban létrehozott francia Ötödik Köztársaságot írta le.^[2]^[3]

Altípusai

A félelnöki rendszernek két altípusa van: a miniszterelnöki-elnöki és az elnöki-parlamentáris rendszer.

A miniszterelnöki-elnöki rendszerben a miniszterelnök és a kormány egyedül a parlamentnek felelős. Az elnök választja ki a miniszterelnököt és a kormányt, de csak a parlament mozdíthatja el őket, bizalmatlansági szavazással. Az elnöknek nincs joga elmozdítani a miniszterelnököt vagy a kormányt. Bizonyos esetekben az elnök azonban kikerülheti ezt a tiltást, például ha feloszlatja a parlamentet, ami lemondásra kényszeríti a miniszterelnököt és a kormányt. Ez a rendszer van a következő országokban: Burkina Faso, Franciaország, Grúzia (2013-tól), Litvánia, Madagaszkár, Mali, Mongólia, Niger, Lengyelország, Portugália, Románia, Szenegál, Srí Lanka és Ukrajna (2014 óta, illetve előtte 2006 és 2010 között).^[4]^[5]

Az elnöki-parlamentáris rendszerben a miniszterelnök és a kormány egyszerre felelősek az elnöknek és a törvényhozásnak. Az elnök választja ki a miniszterelnököt és a kormányt, de ehhez szüksége van a törvényhozási többségre. Az elnök is elmozdíthatja a kormányt és a törvényhozás is, bizalmatlansági szavazással. A félelnöki rendszernek ez a formája közelebb áll az elnöki rendszerhez. A következő országok használják vagy használták: Örményország, Grúzia 2004 és 2013 között, Mozambik, Namíbia, Oroszország, Taiwan és Ukrajna 1996 és 2005, illetve 2010 és 2014 között. Ilyen volt a német Weimari köztársaság is.^[4]^[5]

Félelnöki rendszerű országok

Abházia
Algéria – miniszterelnöki-elnöki
Azerbajdzsán
Bissau-Guinea – elnöki-parlamentáris
Burkina Faso
Dél-Oszétia
Transznisztria
Egyiptom – elnöki-parlamentáris (2007-es alkotmány), miniszterelnöki-elnöki (2012–2013 és 2014-es alkotmány)
Észak-Ciprus
Franciaország – miniszterelnöki-elnöki
Grúzia – elnöki-parlamentáris a 2010-es módosítások előtt, 2013-tól miniszterelnöki-elnöki
Haiti – miniszterelnöki-elnöki
Jemen – elnöki-parlamentáris^[6]^[7]
Kazahsztán – elnöki-parlamentáris^[8]
Kelet-Timor – miniszterelnöki-elnöki
Tajvan – elnöki-parlamentáris
Kongói Demokratikus Köztársaság
Litvánia – miniszterelnöki-elnöki
Madagaszkár – miniszterelnöki-elnöki
Mali – miniszterelnöki-elnöki
Mauritánia – elnöki-parlamentáris
Mongólia – miniszterelnöki-elnöki
Mozambik – elnöki-parlamentáris
Arcah
Namíbia – elnöki-parlamentáris^[9]
Niger
Palesztina
Portugália – miniszterelnöki-elnöki
Románia – miniszterelnöki-elnöki
Oroszország – elnöki-parlamentáris
São Tomé és Príncipe – miniszterelnöki-elnöki
Srí Lanka – miniszterelnöki-elnöki
Szenegál – miniszterelnöki-elnöki
Szíria – elnöki-parlamentáris
Tunézia – miniszterelnöki-elnöki 2014 óta, korábban Elnöki-parlamentáris)
Ukrajna – elnöki-parlamentáris (1996-os alkotmány, 2004-től, 2006-ban lépett életbe)
Zöld-foki Köztársaság

Jegyzetek

↑ Le Monde, 8 January 1959.
↑ Duverger, Maurice. Les monarchies républicaines [archivált változat] (PDF) (french nyelven), Paris: Éditions du Seuil, 107–120. o. (1996. szeptember 1.). ISBN 2-02-030123-7. Hozzáférés ideje: 2017. április 25. [archiválás ideje: 2018. október 1.]
↑ Bahro, Bayerlein, and Veser, 1998.
↑ ^a ^b Shugart, Matthew Søberg (2005. szeptember 1.). „Semi-Presidential Systems: Dual Executive and Mixed Authority Patterns”. Graduate School of International Relations and Pacific Studies, United States, Kiadó: University of California, San Diego. [2008. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
↑ ^a ^b Shugart, Matthew Søberg (2005. december 1.). „Semi-Presidential Systems: Dual Executive And Mixed Authority Patterns”. French Politics 3 (3), 323–351. o, Kiadó: Palgrave Macmillan Journals. DOI:10.1057/palgrave.fp.8200087. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.)
↑ Article 74 of the Constitution of the Republic of Yemen: "The House of Representatives has the right to withdraw confidence from the Government. Withdrawal of confidence may be requested only after interpellating the Prime Minister or his representative. A request for withdrawing confidence has to be signed by a third of the members of the House and the House may not decide on this request before the elapsing of at least seven days after its submission. Withdrawal of confidence in the Government has to be decided by the majority of members of the House."
↑ Article 105 of the Constitution of the Republic of Yemen: "The Prime Minister and ministers are collectively responsible before the Presidential Council and the House of Representatives for the work of the Government."
↑ „Nazarbaev Signs Kazakh Constitutional Amendments Into Law”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. március 10.) For more information: please see „Kazakhstan constitution: Will changes bring democracy?”, BBC News, 2017. március 6. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
↑ Article 41 of the Constitution of the Republic of Namibia.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Semi-presidential system című angol Wikipédia-szócikk system ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.