A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják. A föderáció a nemzetközi jog szuverén alanya, tagállamai az államiságnak ezzel az attribútumával nem rendelkeznek. A föderációnak van saját alkotmánya, kormánya, törvényhozása, és a tagállamoknak el kell fogadniuk ezeknek a rendelkezéseit. A tagállamoknak is van végrehajtó és törvényhozó szervei, ezek hatásköre azonban jóval korlátozottabb a közösségi szerveknél. Az egyes föderációkban jelentős különbségek vannak a közösségi és a tagállami hatalomgyakorlás megosztásában egyaránt.[1]
A föderációs berendezkedésű országra példa a 21. században az USA, Oroszország vagy Svájc.
Típusai
A föderációkat, szövetségi államokat számos különböző szempont alapján csoportosíthatjuk.
Létrejöttük alapján
Nagy területű országok (például USA), amelyek fokozatos kiterjedéssel, bővüléssel jöttek létre.
Eleve föderációs céllal, megegyezés alapján létrejött államok (például Belgium).
Történelmi fejlődés alapján (például Ausztria).
Összetételük alapján
Kongruens (az egységek között kevés az eltérés – Ausztria)
Inkongruens (nagyobb vallási, etnikai, politikai különbségek – Belgium)
Caracas főváros (szövetségi kerület), 1 szövetségi külbirtok
Köztársaság
Konföderációs állam
A konföderáció szuverén államoknak a föderációnál lazább szövetsége. A konföderáció alapja nemzetközi szerződés. Ilyen például a Független Államok Közössége, mely az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak többségét tömöríti.
↑The CIA World Factbook, 2017. szeptember 6. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Federation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Vilpollex:Bognár Károly (szerk): Világpolitikai kislexikon. 2. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 1213 9
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
