Kondor Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 1C-6
Kohn Hermann (Ármin) és Klein Júlia fiaként született. Pályáját banktisztviselőként kezdte. 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját,[5] majd színpadon játszott Aradon, Debrecenben és Kassán. Rövid ideig Párizsban is élt.
1907. augusztus 13-án Budapesten házasságot kötött Dinjesy Juliannával, Dinjesy János és Király Anna leányával,[6] akitől 1910-ben elvált.[7]
1907-ben váratlanul pénzhez jutott egy örökség révén. Ez tette lehetővé, hogy saját kabarészínházat rendezzen be Budapesten a Teréz körút 28. alatt egy boltban Fővárosi Cabaret Bonbonniere néven.[8] A megnyitót Molnár Ferenc írta és Somlay Artúr mondta el, Szép Ernő mondott csípős élceket, Nyárai Antal énekelt kuplékat, az igazgató pedig Nagy Endre volt. A vállalkozás nem volt túl sikeres, egy hónap után bezárt. Kondor ezután Nagyváradon vállalt munkát: virtuóz hegedőműveket adott elő a Zöldfa passage-ban.
1910-ben egy amerikai hanglemezkiadó pályázatára írta a Vén cigány című dalát, amellyel 5000 dolláros díjat nyert. A dalt húsz nyelvre fordították le. Magyarországon a Metafon-Record kiadóvállalat lemezén adták ki.
1917. október 3-án Budapesten a Terézvárosban feleségül vette a nála 16 évvel fiatalabb Szederkényi Etelka Katalint, Schuszter Ádám és Gönczy Terézia lányát,[9] azonban 1919-ben tőle is elvált.[10]
1930. június 19-én Berlinben újra megnősült, feleségül vette Wald Herta Lujza Margit háztartásbelit.[11]
A második világháború alatt lemezeit betiltották. Ettől kezdve egészen 1951-ben bekövetkezett haláláig nagy szegénységben, töltőtolljavítóként élt. Halálát tüdőgümókór, szívgyengeség okozta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (1C-6).[12]
Szerzeményei
A házasság mai napság (1909, Első Magyar Hanglemez Gyár)
↑szerk.: Kikli Tivadar: Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Bába és Társai Kiadó. A Tisza hangja, 240. o. (1999). ISBN 9639144304 „Kondor Ernő (Balassagyarmat, 1881) nótaszerző”
