PROFILBARU.COM

	Bilicsi Tivadar
	1935 körül
Született	Grawátsch Tivadar Károly; 1901. szeptember 6.; Budapest
Elhunyt	1981. július 11. (79 évesen); Siófok
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Timár Liza (1942–)
Gyermekei	négy gyermek:; Bilicsi Mária; Bilicsi Katalin; Bilicsi Erzsébet; Bilicsi Éva ;
Foglalkozása	színész; filmszínész;
Iskolái	Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (–1911)
Sírhelye	Farkasréti temető (1-2-454/455)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1919–1981
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bilicsi Tivadar témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bilicsi Tivadar, született Grawátsch Tivadar Károly (Budapest, 1901. szeptember 6.^[3] – Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt drámai szerepekben egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni:

Mulattattam, de magam is mulattam.

Életpályája

Grawatsch Tivadar bécsi születésű papírkereskedő és a budapesti születésű Tarczal Szerafin gyermeke. „Bilicsi Tivadar édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő, mégpedig a Budai Iskolában. Kisfiát ellenben a Medve utcai elemibe íratja be, ahol annak osztálytársai között van a majdani író, Németh László is. Tény azonban, hogy a kis Tivadar az első két osztály elvégzése után a harmadikat a Csillag Ilona által vezetett magániskolában járja ki. Negyedikben újra a Medve utcaiba jár.”^[4] Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt.

1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze volt. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947–48-ban a Művész Színházban szerepelt, 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze.

1952-től a helyreállított egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszínház nevet, és ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházában, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit, Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljő a jeges, Eredeti helyszín és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.

Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.

Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani, a Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.

Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.^[5]

Családja

1938-ban a Magyar Színházban ismerkedett meg a nála tizenöt évvel fiatalabb Timár Liza színésznővel. 1942-ben házasodtak össze, négy lányuk született: Mária (1943–1994), Katalin (1944), Erzsébet (1946–2016) és Éva (1948).

Slágerei

Számos slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak:

Nem wurlitzer a verkli (Tamássy Zdenko–Darvas Szilárd)
Zerkovitz Béla-dalok
- Most, amikor minden virág nyílik
- Mi muzsikus lelkek
- Én és a Holdvilág
- Ujjé, a Ligetben nagyszerű! (J.H. Flynn)
Jöjjön ki Óbudára! (Lajtai Lajos; Szenes Iván–Békeffi István)
Évike az állatkertben (Apu, hod med be) szerző: Garai Imre
Levél apukához (Horváth Jenő, Szabó Sándor)
Nem az a fontos, az ember hány éves (Seress Rezső)

Színházi szerepei

Latabár Kálmán, Sárdy János és Bilicsi Tivadar a Csárdáskirálynőben

A Színházi adattárban 1949-től regisztrált bemutatóinak száma: 82.^[6]

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban... Almády
Gyurkovics Tibor: Nagyvizit... Badari bácsi
Heltai Jenő: A néma levente... Beppo
Bereményi Géza: Légköbméter... Biró Márton
Aldo Nicolai: Hárman a padon... Bocca Libero
Csinn-bumm cirkusz... Bruhaha Kelemen
Marcel Pagnol: Topáz... Castel-Benac
Richard Nash: Esőcsináló... Currey
Molnár Ferenc: A doktor úr... Csató
Eugene O’Neill: Eljő a jeges... Ed Mosher
Kacsóh Pongrác: János vitéz... francia király
William Shakespeare: A makrancos hölgy... Grumio
Csurka István: Eredeti helyszín... Házigazda
Molnár Ferenc: Liliom... Hugó
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása... Ill
Zerkovitz Béla: Csókos asszony... Kubanek
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő... Kerekes Ferkó
William Shakespeare: Rómeó és Júlia... Lőrinc barát
Csurka István: Szájhős... Moór
Ben Jonson: Volpone... Mosca
Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac... Ragueneau
Schönthan testvérek: A szabin nők elrablása... Rettegi Fridolin
Sárközi István: A szelistyei asszonyok... Rostó Pál
Füst Milán: A sanda bohóc... Sajt Hugó
Csiky Gergely: A nagymama... Tódorka Szilárd
Johann Strauss: Bécsi diákok... Tóbiás fiákeres
William Shakespeare: A vihar... Trinculo
Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány... Tschöll papa
Alekszej Nyikolajevics Osztrovszkij: Erdő... Vidorov
Johann Strauss: A cigánybáró... Zsupán
Gyurkovics Tibor: Az öreg... Winter

Filmszerepei

Játékfilmek

1932: A vén gazember – Borügynök
1933: ...und es leuchtet die Pußta
1933: Megölöm ezt a Hacseket! (rövid játékfilm)
1935: Az új földesúr – Georg
1935: Ez a villa eladó – Gereblyei Tivadar
1936: Az aranyember – Sajkás tiszt
1936: Barátságos arcot kérek – Dénes Miklós apja
1936: Tisztelet a kivételnek – Tibor
1937: 3:1 a szerelem javára – Borbély
1937: A harapós férj – Balogh Sándor, magánnyomozó
1937: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Kopereczky báró
1937: A titokzatos idegen – Bekecs Lajos, altiszt
1937: Az ember néha téved – Demeter, Pákayék inasa
1937: Családi pótlék – Lonthay Tibor vezérigazgató
1937: Édes a bosszú – Peregi, bankár
1937: Két fogoly – Hazatérő katona
1937: Méltóságos kisasszony – Varga, a gondnok
1937: Pesti mese – Főpincér
1937: Rád bízom a feleségem – Ügyvéd
1937: Tokaji rapszódia
1938: A leányvári boszorkány – Helén kérője
1938: A papucshős – Kubala
1938: Beszállásolás – Obitz, Tibor ügyfele
1938: Fehérvári huszárok
1938: János vitéz – Csillagjós
1938: Magyar feltámadás
1938: Nehéz apának lenni
1938: Pillanatnyi pénzzavar – Gellért Lajos, igazgató
1938: Pusztai királykisasszony – Robicsek
1938: Tizenhárom kislány mosolyog az égre – Rezső úr, Piri főnöke
1938: Uz Bence – Lajos, vadász
1939: Áll a bál – Selmeczi Sebestyén
1939: Az utolsó Vereczkey – Tímár
1939: Férjet keresek – Lukács
1939: Halálos tavasz – Boskó Pál, újságíró
1939: Hölgyek előnyben
1939: Nem loptam én életemben – Ungváry nagybátyja
1939: Nincsenek véletlenek
1939: Pénz áll a házhoz – Borsa Tóbiás, vegyészmérnök és feltaláló, Lajos barátja
1939: Semmelweis – Vili
1939: Tökéletes férfi – Csatári, színész
1940: Erzsébet királyné – Johann
1940: Földindulás
1940: Hazafelé – Szakáll Menyhért, molnár
1940: Hétszilvafa – Stefanics
1940: Sok hűhó Emmiért – Szánthódy István
1940: Szeressük egymást – Művezető
1940: Zavaros éjszaka – Hajnaly Ödön, Klári vőlegénye
1941: A beszélő köntös – Putnoky
1941: A cigány – Grófi kappelmeister
1941: Behajtani tilos! – Gilicze Antal
1941: Bob herceg – Ceremóniamester
1941: Csákó és kalap – Dr. Elekes György régész
1941: Haláltánc
1941: Kölcsönkért férjek – Berkenye
1941: Magdolna – Pali bácsi
1941: Leányvásár – Dr. Kiss
1941: Régi keringő – Almády gróf inasa
1941: Tokaji aszú – Devernyák Mátyás, ügyvéd
1941: Végre! – Erdei Tibor mérnök
1942: A 2000 pengős férfi – Péteri, házasságközvetítő
1942: Alkalom – Orvos
1942: Enyém vagy – Kapitány
1942: Heten, mint a gonoszok – Pázmándy Péter, festő / Pázmándy Pál, zeneszerző; ikrek
1942: Jelmezbál – Borbás
1942: Katyi – Geszty Péter, színművész
1943: Anyámasszony katonája – Balázs
1943: Egy nap a világ – Dr. Török Tibor
1943: Éjféli gyors – Borbély
1943: Éjjeli zene – Pallay, nyugdíjas ezredes
1943: Házassággal kezdődik – Alfred
1943: Megálmodtalak – Péter, a vőlegény
1943: Szerencsés flótás – Kázmér
1943: Sziámi macska – Laci
1944: Egy pofon, egy csók – Kovács Béla, Gizike férje
1944: II. magyar kívánsághangverseny
1945: Aranyóra – Oszkár
1947: Fehér vonat^[7] – Kovács Ferenc földbirtokos
1951: Déryné – Murányi, Zsiga
1952: Semmelweis – Hammer kocsis
1954: Vasmacska (rövid játékfilm)

Tévéfilmek

1961: A szerző ma meghal – Az Alcazar börtön igazgatója
1963: Az attasé lánya – Idősebb Mátrai
1963: Színészek a porondon
1965: Tóbiás és a többiek – A császár
1966: Légy ügyes a szerelemben! – A gróf
1966: Nem vagyunk angyalok – Joó Ferenc
1966: Othello Gyulaházán – Vermes
1968: Bors (tévésorozat) – Valdbot Eduárd, a Regmeczi báró (8. részben)
1968: Sárga rózsa – Sajgató
1970: Tévedni isteni dolog
1970: Végállomás, kiszállni!
1971: Nyári játék – Őrnagy úr
1972: Az ember melegségre vágyik – Kreibich bácsi
1972: Egy óra – három arc
1972: Hazai történetek
1973: …és a holtak újra énekelnek – Pópa
1973: A legnagyobb szemtelenség! – Kecskés elvtárs
1973: Az összeesküvés – Jós-pap
1973: Hasonmás
1973: Zenés TV Színház: A szüzek városa – Burghess tiszteletes
1974: A bohóc felesége – Simon
1974: Nász a hegyen – Dabasi
1975: A peleskei nótárius – Hoffer úr
1975: Csontváry – Fényes Adolf
1976: A méla Tempefői – Köteles barát
1977: A szabin nők elrablása – Rettegi Fridolin
1978: Az eltűnt miniatűr – Oskar Külz
1987: A Jávor (archív filmfelvétel)
1995: Muzsikál a mozi 'Filmdalok' (archív filmfelvétel)

Szinkronok

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1955	Botocskám, üss!	Muzsikus	Ladislav Pešek	1960
1961	Ki volt dr. Sorge?	Wolf tábornok	Rolf Kutschera	1965

Magyar Rádió

Szigligeti Ede: A csikós (1935)
Miklós Jenő: Mókusok (1936)
Clementis Ervin: Nápolyi szerelem (1937)
Bibó Lajos: A csodadoktor (1938)
Szilágyi László: Vén diófa (1942)
Thurzó Gábor: Békebeli primadonna (1947)
A Pickwick-club utazásai - Krónikás: Lenkei Lajos (1948)
Stanley Houghton: Szegény megboldogult (1948)
Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
Kristóf Károly: Szép juhászné (1954)
Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang (1957)
Csehov, Anton Pavlovics: Fölfelé a létrán (1960)
Királyhegyi Pál: A ház közbeszól (1960)
Hársing Lajos–László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
Rapcsányi László: Az igazi Casanova (1961)
Erich Kästner: Három ember a hóban (1963)
Neszin, Aziz: Törököt fogtunk!...(1963)
Fischer, Leck: Az örök gond (1964)
Goll, Joachim: Egy kis házimuzsika (1964)
Alan King: A Booher-ügy (1967)
Fejér István: A rejtélyes melódia (1967)
Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
Mándy Iván: Legenda az árusok teréről (1973)
Zdenek Sverák: A három autó (1973)
Anton Pavlovics Csehov: Színészhistóriák (1974)
Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
Szakonyi Károly: Portások (1975)
Urbán Gyula: Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
Vihar Béla: A kék tündér hídja (1975)
Forgács István: Papírhold (1976)
Mándy Iván: Játék a téren (1977)
Saunders, James: Bezzeg régen más volt ez a játék (1977)
Giles Cooper: Kapdelcica (1978)
Saint-Exupéry: A kis herceg (1981)

Díjai, elismerései

Érdemes művész (1962)
Kiváló művész (1975)

Publikációi

Bilicsi Tivadar: „Hol vagytok ti régi játszótársak?” (Gondolat) (Magyar Könyvklub 2001)
Bilicsi Tivadar: Rudi! (Film Színház Muzsika, 1976. november 13.);
Bilicsi Tivadar: Szervusz Szamóca (Film Színház Muzsika, 1972. szeptember 9.).
Részletes életrajzi ismertetése. (Bilicsi Katalin, és Bilicsi Erzsébet visszaemlékezése) – színészkönyvtár
Mulattattam, de magam is jól mulattam; magánkiadás, Budapest, 2011

Emlékezete

Bilicsi Tivadar portréfilm, MTV 1986. R: Fekete Katalin.
„Mulattattam, de magam is mulattam” – Bilicsi Tivadar „víg” színháza, kiállítás a Miskolci Nemzeti Színházban, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban
Születése 100. évfordulóján, 2001-ben családja díjat alapított. Ebből az alkalomból a MOM-ban kiállítást és emlékműsort szerveztek BILLENIUM címmel. Azóta minden évben, azonos helyszínen és időpontban kerületi rendezvény "Hegyvidéki Ősz" keretében adják át a Bilicsi-díjat.
Emléktábla őrizte nevét a család nevezetes rezidenciája, a XII. kerületi Csaba utcai villa falán is. A ház tatarozása után azonban már nem kerülhetett vissza eredeti helyére.