Komarnica (Staro Petrovo Selo)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Komarnica (egyértelműsítő lap).

Komarnica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Staro Petrovo Selo
Jogállás	falu
Irányítószám	35420
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	175 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	93 m
Terület	6,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 17° 34′ 05″45.183, 17.568Koordináták: é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 17° 34′ 05″45.183, 17.568
Sablon • Wikidata • Segítség

Komarnica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 34, közúton 42 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva közötti síkságon, a Crnac-mezőn, a Maglaj-patak partján fekszik.

Története

Komarnica 1698-ban a kamarai összeírásban még nem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. ^[2] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban 28 háza volt katolikus lakossággal. 1746-ban 30 háza és egy fakápolnája volt. 1760-ban 27 házában 63 család élt 317 fővel. 1765-ben már az újonnan, fából épített Szent Lénárt kápolnát említik. 1769-ben 24 háza, 52 családja és 278 lakosa volt.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Comarnicza” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Komarnicza” néven szerepel. ^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Komarnicza” néven 68 házzal, 349 katolikus vallású lakossal találjuk. ^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 286, 1910-ben 426 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 251 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
286	291	325	375	398	426	435	443	481	491	501	451	390	359	302	251

Nevezetességei

Szent Lénárd kápolnája a 19. század végén, vagy a 20. század elején épült a 18. századi fakápolna helyén. A štivicei Mária Magdolna plébánia filiája.

Kultúra

A Szent Lénárd egyesületet 2013-ban alapították. Célja a régi népszokások őrzése, a falu közösségi életének és jobb életminőségének elősegítése.

Oktatás

Az első iskolaépület 1876-ban létesült a településen, a mai iskolát 1958-ban építették. Ma a staro petrovo seloi elemi iskola alsó tagozatos területi iskolájaként működik.

Sport

NK „Sloga” Komarnica labdarúgóklub.

Egyesületek

A településen önkéntes tűzoltóegylet (1952) és a „Nektar” méhészeti egyesület működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
3. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 331. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)