Karácsonyi János

Karácsonyi János
Életrajzi adatok
Született	1858. december 15. Gyula
Elhunyt	1929. január 1. (70 évesen) Nagyvárad
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonyi János témájú médiaállományokat.

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Életútja

Karácsonyi János szülei id. Karácsony János (1825–1898) örmény származású szűcsmester^[1][2] és Papp Terézia (1832–1916) voltak.^[3] Római katolikus teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradi püspöki líceumban az egyháztörténet és egyházjog tanára.

1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1904-ben rendes tagja, 1927-ben pedig az MTA III. nyelvtudományi és szép­irodalmi osztályának rendes tagja^[4] lett.

1904–45-ben a budapesti egyetem hittudományi karának tanára, 1905-től nagyváradi I. számú őrkanonok, 1916-ban vovádriai címzetes püspökké, 1923-ban nagyváradi I. számú nagypréposttá nevezték ki.^[5] 1928-29 között ő irányította az Erdélyi Katolikus Akadémia alapszabályának összeállítását. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.

Munkássága

A Századok budapesti történelmi szakfolyóirat munkatársa, cikkeit közölte a Pásztortűz (1925), a Vakációi Levél (1926-27). Tudásban, módszerben és termékenységben nemzedékének egyik kiemelkedő történetírója.

Tárgyilagos oknyomozással szólt hozzá a magyar és székely eredetkérdés, a honfoglalás, a nemzetségek problémájához vagy középkori okleveleink forráskritikájához, az Árpád-házi királyok birtokviszonyaihoz; a történelmi személyiségek közül Géza fejedelemről, I. István és I. László, valamint Kun László magyar királyokról, az árgyesi püspökség történetéről, Hunyadi Jánosról és II. Rákóczi Ferencről értekezett. Ő döntötte meg véglegesen a Szilveszter-bulla hitelességét.

Karácsonyi Jánosról elnevezett gimnázium Gyulán

Szobra Gyulán, a róla elnevezett gimnázium előtt

Egyesületi tagságai

• a Szent István Akadémia rendes tagja
• a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja
• a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja
• a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja
• az Országos Régészeti és Embertani Társulat választmányi tagja
• a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja
• a biharmegyei és nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet alelnöke
• a budapesti tudományegyetem hittudományi karának doktora
• Az MTA tagja (levelező tag: 1896. május 15, rendes tag: 1904. május 13)

Művei

• Mese-e vagy valóság? Turul, 8, 1890
• Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás. Nagyvárad, 1885
• Szent Gellért, csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887
• Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla : diplomatikai tanulmány. Budapest, 1891
• Békésvármegye története. I-III. Gyula, 1896
• Oklevélkivonatok a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család levéltárából. Történelmi Tár, 1896
• Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul, 15, 1897
• A puszta-szeri monostor kegyurai. Budapest, 1897
• A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 17, 1899
• Az aranybulla. Budapest, 1899
• A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904
• Hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902
• Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. (Borovszky Samuval) Budapest, 1903 Online
• A székelyek eredete és Erdélybe való letelepítése
• Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla
• Szent István király élete. Budapest, 1904
• Az első Lónyaiak. Budapest, 1904
• A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Budapest, 1905
• Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé. Budapest, 1907
• Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták?. Budapest, 1913
• A moldvai csángók eredete. Századok, 1914
• Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. Budapest, 1916
• Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915; Harmadik kiadás. Veszprém, 1929
• The Historical Right of the Hungarian Nation to its Territorial Integrity. Budapest-London-New York, 1920 Online
• Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I-II., 1922
• A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig, 1924
• A magyar nemzet őstörténete 896-ig, Nagyvárad, 1924
• Gróf Mailáth Gusztáv, Erdélyi püspök származása. Kolozsvár, 1925
• Szent Gellért csanádi püspök és vértanu élete. Budapest, 1925
• A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig. Nagyvárad, 1925
• A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre 997-1095. Nagyvárad, 1926
• Új adatok és új szempontok a székelyek régi történetéhez. Kolozsvár, 1927. (Erdélyi Tudományos Füzetek 8.)

Emlékezete

• Karácsonyi János Honismereti Egyesület (Békéscsaba, 1991–)^[6]
• Névadója a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium nevű intézménynek
• Gyulán utcát is neveztek el róla
• Nagyváradon utcát neveztek el róla (ma Olimpiadei utca)

Jegyzetek

1. https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11900-121484-43?cc=1542666&wc=M6WK-QPD:101519101,101911501
2. Örmény családnavek - Karácsonyi
3. https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11900-120297-46?cc=1542666&wc=M6WK-QPD:101519101,101911501
4. Újság. 1927. márc. 1. Online elérési útvonal: adtplus.arcanum.hu
5. Ezt írták ezzel kapcsolatban: Annak idején elsőnek jelentettük hogy dr Karácsonyi János címzetes püspököt fogják kinevezni nagyváradi nagypréposttá. A pápai ki­nevezés tegnap érkezett Nagyváradra. Ellenzék, 1923. január 11. Elérési útvonala: adtplus.arcanum.hu
6. Karácsonyi János Honismereti Egyesület

Források

• Csánki Dezső: K. J. Századok, Budapest, 1929/1–3.
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• W. Gy. (Walter Gyula): Karácsony János megírta Erdély történetét. Pásztortűz 1928/22.
• Enciclopedia istoriografiei românești. Szerk. Ștefan Ștefănescu, 1978. 188.
• Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001. ISBN 963-361-626-3  

További információk

• Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 340. o.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• Karácsonyi János munkássága1. Honismeret. 2001/4. sz.
• Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig (Veszprém, 1929) (MEK)