Bacsó Ferenc (1837–1886)[5] biztosítótársasági tisztviselő és Székes Teréz fia. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait, ahol 1901-ben doktori oklevelet szerzett. 1905-ben Budapesten tett ügyvédi vizsgát. 1912-ben magántanárrá képesítették. 1905-től a máramarosszigeti, 1913–1914-ben a debreceni jogakadémia tanára volt. 1914-től 1948-ig a Debreceni Egyetem nyilvános rendes tanára, 1922–1923-ban és 1934–1935-ben a Jog- és államtudományi Kar dékánja, 1938–1939-ben az egyetem rektora volt. Tagja volt a debreceni Tisza István Társaságnak.
Magánélete
Felesége Szilágyi Erzsébet Mária volt, akit 1917-ben Mezőtúron vett nőül.
Gyermekei:
Bacsó Jenő (1918–1991) jogász, egyetemi docens.
Bacsó Alexandrin Mária Teréz (1921–?). Férje 1943 és 1959 között rétháti Kövér Ákos alezredes volt.
Művei
A szocializmusról (Máramarossziget, 1907)
Peralapító cselekmények (Máramarossziget, 1908)
A jogvédelem előfeltételei a polgári perben (Máramarossziget, 1910)
A felülvizsgálati eljárás (Budapest, 1915)
A mulasztási ítélet (Budapest, 1915)
A polgári perrendtartás tankönyve (Budapest, 1917)
A végrehajtási eljárás tankönyve (Debrecen, 1917)
A kötött bizonyítás jelentősége a felülvizsgálati eljárásban (Debrecen, 1923)
A polgári per célja (Debrecen, 1931)
A fellebbvitel újabb szabályozása a polgári perben (Miskolc, 1933)
Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete (Miskolc, 1933)
Tudományos perjog (Debrecen, 1937)
Reformtörekvések polgári perrendünkben (Budapest, 1939)
Az elismerés és lemondás mint tudomáskijelentés (Debrecen, 1946)
