PROFILBARU.COM

	Deér József
	1941-ben
Született	1905. március 4.; Budapest
Elhunyt	1972. szeptember 26. (67 évesen); Bern
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész, ; művészettörténész, ; egyetemi tanár
	A Wikimédia Commons tartalmaz Deér József témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Deér József (Budapest, 1905. március 4. – Bern, 1972. szeptember 26.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete és munkássága

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) végezte.^[1] 1929-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1928 és 1930 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa volt. 1930 és 1936 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként dolgozott. 1936 és 1940 között a szegedi egyetem nyilvános rendkívüli tanára lett, ahová Mályusz Elemér helyettesítésére hívta Hóman Bálint. A második bécsi döntés után 1940-1941-ben a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi karán a magyar történelem nyilvános rendes tanára volt. Ezután a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanított. 1941–1945 között a Teleki Pál Tudományos Intézet keretében működő Magyar Történettudományi Intézet igazgatója, utána a budapesti tudományegyetemen adott elő a középkori magyar történelem tárgykörében.

A Magyar Tudományos Akadémia 1945. május 30-án levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadásának témája a német nacionalizmus és a német történetírás volt.

1948-ban elhagyta az országot és Svájcban telepedett le, Bernben lett egyetemi tanár. Fő kutatási területe a korai és a késő középkori magyar és egyetemes történelem volt, amit nemzetközi távlataiban, szellemtörténeti megközelítésben tanulmányozott. Elmélyülten foglalkozott a Szent Korona történetével.

Főbb munkái

Magyarok és románok I-II., Bp., 1943–44 (tanulmánygyűjtemény Gáldi Lászlóval)
Das Papsttum und die Süditalienischen normannen Staaten 1053–1212 (szerkesztő, Göttingen, 1969)
A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája (Bp., 1928)
Heidnisches und Christliches in der altungarischen Monarchie (Szeged, 1934, Darmstadt 1969)
Die Anfänge der ungarisch-kroatischen Staatsgemeinschaft (Bp., 1936)
Zsigmond király honvédelmi politikája (Pécs, 1936)
Pogány magyarság – keresztény magyarság (Bp., 1938) (reprint kiadás 1993)
L'evoluzione dell' idea dello stato ungherese (Roma, 1941)
La formazione del regno d'Ungheria (Bp., 1943)
The dynastic porfiry tombs of the Normann period in Sicily (Cambridge, 1959)
Die heilige Krone Ungarns (Bécs, 1966)
Papsttum und Normannen (Köln-Bécs, 1972)
Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgewählte Aufsätze (Sigmaringen, 1977)
A magyarság a nomád kultúrközösségben. In: Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939.; reprint kiadás Szekszárd, 1991, 1993
A magyar királyság megalakulása. Bp., 1942
Mittelalterliche Frauenkronen in Ost und West. Stuttgart, 1955
Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches. Düsseldorf, 1966
Die Heilige Krone Ungarns. Wien, 1966. Magyarul: Magyarország Szent Koronája. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005
Királyság és nemzet. (Tanulmányok 1930-1947.) I-II. Szerk.: Bárány Attila. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005

Róla szóló irodalom

Thomas von Bogyay: Dem Gedenken an József Deér. Ungarn-Jahrbuch, 1972
Egy életmű adatokban. Deér Lajos munkássága. Aetas, 1990
Fodor István: Pogány magyarság és keresztény magyarság. Honismeret, 1993.; Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk.: Koszta László. Szeged, 2006. Deér József műveinek bibliográfiájával (Capitulum II.)
Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905–1972) professzor születésének centenáriumára; szerk. Koszta László; JATEPress, Szeged, 2006 (Capitulum)

Jegyzetek

↑ [1] Névpont: Deér József

Források

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Panteon: Deér József. Budapest, 1905. március 4. – Bern, 1972. szeptember 26.. Kultúra.hu, 2006. június 29. [2013. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 9.)