Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Alapokirata szerint a szervezet fő célja „az iszlám tagállamok közötti szolidaritás erősítése.” Az OIC zászlajának zöld háttere az iszlám általános szimbóluma. A zászló közepén egy felfelé nyitott vörös félhold található, fehér körben. A fehér körben modern arab kalligráfiával leírva olvasható az Allah Akbar kifejezés.
Az OIC tagállamok Parlamentáris Uniója (PUOICM) 1999-ben, Iránban alakult meg, székhelye Teheránban található. Csak a szervezet tagállamai válnak automatikusan az Unió tagjává is.[1]
George W. Bushamerikai elnök 2007. június 27-én bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok állandó nagykövetet jelöl ki az OIC mellé. Bush a következőket mondta a nagykövetről: „Követünk figyelmesen meghallgatja az iszlám államok képviselőit, tanulni kíván tőlük, és megismerteti velük Amerika értékeit és nézeteit.”[2]
A PUOICM kilencedik ülésszaka
A PUOICM Tanácsának kilencedik ülésére 2007. február 15-16-án került sor Kuala Lumpurban.[3]Ramli bin Ngah Talib, a malájDewan Rakyat (Képviselőház) elnöke mondott megnyitóbeszédet. Dr. Ekmeleddin İhsanoğlu, a szervezet főtitkára az esemény előtt elmondta, hogy az ülés egyik legfontosabb feladata, hogy odahasson, hogy Izrael állítsa le a Nyugati Falnál folytatott ásatásait, amely súlyosan veszélyezteti az Al-Aksza-mecsetet, az iszlám harmadik legszentebb vallási helyszínét.[4] Az OIC megvitatja továbbá, milyen módon küldhetne békefenntartó erőket muzulmán országokba,[5] valamint a szervezet nevének és alkotmányának esetleges módosítását.[5] Végezetül, az iraki nép szuverenitásának helyreállítrása a külföldi csapatok Irakból való egyidejű kivonása mellett szintén fontos pont a napirenden.[6]
Khurshid Mahmud Kasuripakisztáni külügyminiszter 2007. február 14-én újságíróknak elmondta, hogy az OIC főtitkára valamint hét „azonosan gondolkodó muzulmán ország” külügyminisztere 2007. február 25-én újabb megbeszélést tart Iszlámábádban. Az értekezletet megelőzte Pervez Musarraf pakisztáni elnök találkozója több, kulcsfontosságú muzulmán ország vezetőjével, amelyek során az izraeli-palesztin konfliktus megoldására teendő "új kezdeményezéseket" vitattak meg. Kasuri szerint a megbeszélés vezető muzulmán országok külügyminiszteri találkozója lesz, amelyen egy későbbi, Mekkában rendezendő csúcstalálkozót készítenek elő az Arab-izraeli konfliktus megoldásának előmozdítására.[7]
Zászló
A pánarab színeket tartalmazó zászlót 1981-ben adoptálták. A zöld szín és a félhold az iszlám szimbóluma, a középen olvasható felirat az Allah akbar („Allah hatalmas”).
Szervezet és struktúra
Az OIC rendszerének felépítése:
Iszlám Csúcstalálkozó
A Szervezet legmagasabb, legnagyobb szerve, résztvevői a tagállamok uralkodói, állam- és kormányfői, háromévenként tartják.
Külügyminiszterek Iszlám Konferenciája
Évente ülésezik, áttekinti az Iszlám Csúcstalálkozókon elfogadott döntések végrehajtásának előrehaladtát.
Kulturális és Tájékoztatási Ügyek Állandó Bizottsága (Standing Committee on Information and Cultural Affairs, (COMIAC)).
Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködés Állandó Bizottsága (Standing Committee on Economic and Commercial Cooperation (COMCEC)).
Tudományos és Technikai Együttműködés Bizottsága (Standing Committee on Scientific and Technological Cooperation (COMSTECH)).
Gazdasági, Kulturális és Társadalmi Ügyek Iszlám Bizottsága (Islamic Committee for Economic, Cultural and Social Affairs).
Állandó Pénzügyi Bizottság (Permanent Finance Committee).
Pénzügyi Ellenőrző Szervezet (Financial Control Organ).
Csatolt szervek
Iszlám Országok Statisztikai, Gazdasági, Társadalomtudományi és Képzési Központja (Statistical, Economic, Social Research and Training Center for Islamic Countries, (SESRTCIC)), Ankara, Törökország.
Iszlám Történeti, Művészeti és Kulturális Kutatóközpont (Research Center for Islamic History, Art and Culture (IRCICA)), Isztambul, Törökország.
Iszlám Műszaki Egyetem (Islamic University of Technology) Dhaka, Banglades.
Iszlám Kereskedelemfejlesztési Központ (Islamic Center for the Development of Trade), Casablanca, Marokkó.
Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet (Islamic Educational, Scientific and Cultural Organization, (ISESCO)), Rabat, Marokkó.
Iszlám Országok Távközlési Szervezete (Islamic States Broadcasting Organization (ISBO)) és a Nemzetközi Iszlám Hírügynökség (International Islamic News Agency (IINA)), Dzsidda, Szaúd-Arábia.
Kapcsolódó intézmények
Iszlám Kereskedelmi és Iparkamara (Islamic Chamber of Commerce and Industry (ICCI)), Karacsi, Pakisztán.
Iszlám Világgazdasági Fórum (World Islamic Economic Forum (WIEF)), Kuala Lumpur, Malajzia.
Iszlám Fővárosok és Városok Szervezete (Organization of Islamic Capitals and Cities (OICC)), Dzsidda, Szaúd-Arábia.
Iszlám Szolidaritási Játékok Sportszövetsége (Sports Federation of Islamic Solidarity Games), Rijád, Szaúd-Arábia.
Nemzetközi Félhold Iszlám Bizottsága (Islamic Committee of the International Crescent, (ICIC)), Bengázi, Líbia.
Iszlám Hajótulajdonosok Szervezete (Islamic Shipowners Association, (ISA)), Dzsidda, Szaúd-Arábia.
Nemzetközi Arab-Iszlám Oktatási Intézmények Világszövetsége (World Federation of International Arab-Islamic Schools), Dzsidda, Szaúd-Arábia.
Iszlám Bankok Nemzetközi Egyesülete (International Association of Islamic Banks, (IAIB)), Dzsidda, Szaúd-Arábia.
Az Iszlám Konferencia Ifjúsági Fóruma a Párbeszédért és az Együttműködésért (Islamic Conference Youth Forum for Dialogue and Cooperation (ICYF-DC)), Isztambul, Törökország.
India – a világ legnagyobb muszlim népességével rendelkező ország kifejezte szándékát, hogy megfigyelőként belépjen a szervezetbe. Bár ebben több tagország, köztük Szaúd-Arábia, Malajzia, Irán és Egyiptom is támogatja,[8] befolyásos tagok, például Pakisztán megakadályozták India belépését azzal az indokkal, hogy bár az országban több mint 135 millió muszlim él, népességének ez csak kicsivel több mint 13%-át teszi ki. Emellett negatív hatást gyakorolt a kasmíri kérdés is: a szervezet több tagja Pakisztán oldalán áll a kasmíri régió hovatartozását illetően.[9] Ezenkívül 1992 óta India diplomáciai kapcsolatban áll Izraellel, és egyre kevésbé támogatja a palesztinok ügyét. 2001-ben megszakadt a kapcsolat India és a szervezet között, utóbbi kritizálta Indiát, amiért nem tett eleget azért, hogy megakadályozza a muszlimok emberi jogainak megsértését Dzsammu és Kasmír államban, valamint 2002-ben nem avatkozott be, amikor a gudzsaráti lázadások során körülbelül 2000 muszlim meghalt. India visszautasította a vádakat és kijelentette, hogy a szervezetnek nincs oka beavatkozni az ország belügyeibe.[10]
Fülöp-szigetek – A kormány kísérletet tett a szervezethez való csatlakozásra, de az ország saját muszlim kisebbsége ellenezte. A 90 milliós népességű, többségében keresztény ország lakosságának a 4,5 milliós muszlim népesség csak kb. 5%-át teszi ki (bár ezt vitatja a bangsamoro nép, akik 15 millióra becsülik a muszlim népességet).[11]
Az OIC tagállamainak összesített GDP-je (PPP figyelembe vételével) 7840 milliárd USD. A legmagasabb GDP-je Indonéziának van (2011), 834 milliárd USD. A leggazdagabb ország GDP per capita alapján Katar 103 204 USA dollárral (2012). Az Öböl Menti Együttműködési Tanács összesített GDP-je több mint 750 milliárd volt 2010-ben.