Henry Hudsonról nevezték el – ő fedezte föl 1610-ben, és itt is halt meg 1611-ben.
Melléke a nagy hideg miatt javarészt lakhatatlan síkvidék, amit számos kisebb tó tarkít. A zord éghajlat miatt növényzete és állatvilága is különleges.
A keleti krí nyelven a Hudson- és James-öblök neve Wînipekw (déli nyelvjárás), illetve Wînipâkw (északi nyelvjárás), azaz „sáros víz”, „pocsolyavíz”. Ugyanebből a szóból ered a Winnipeg-tó és Winnipeg város neve.
Természeti földrajza
Peremtengerként az Észak-amerikai litoszféralemezen (Észak-Amerikaselfjén) helyezkedik el – teljes területe 1 232 000 km² (1 233 000 km²[1]). Alakja nagyjából izometrikus: hossza valamivel több, szélessége kevesebb, mint 1000 km. Átlagos vízmélysége 130 m, a legnagyobb mélysége 257 m;[2] 259 m[1]).
Partjai általában meglehetősen meredekek – a legkevésbé délnyugaton.
Az öbölben a dagály 3–4,5 m magas.
Kialakulása
A mélyedés a kanadai pajzson, a kainozoikumi eljegesedés során alakult ki a Laurentida jégpajzs koptató hatására. Felszíni formáit is a szárazföldi jégtakaró mozgása alakította; mederüledékét is az egykori jégár szállította mostani helyükre. A víz a holocén időszakban, a szárazföldi jég elolvadása után öntötte el.[3]Koordinátái: 78°–95° nyugat, 51°–70° észak.[4]
Növényzete, állatvilága
Különleges növény és állatvilágot rejt az öböl és környéke, egyebek közt ez a tundrafarkas-nak is nevezett Hudson-öböli farkas élőhelye.[5]
Nemzetközi jogi helyzete
Úgynevezett történeti öböl.[1] Ez azt jelenti, hogy bár nem felel meg a beltenger tengerjogi kritériumainak, mégis a parti állam történelmi szokásjoga alapján az egyezmény kivételt tesz. A több, mint 100 éves kanadai szuverenitás során idegen hajók elől – a peremtengerektől eltérően – teljesen elzárható volt, így Kanada sikerrel minősítette ilyennek a Hudson-öblöt. Így tehát a Hudson-öbölre 70 tengeri mérföldes bejárata ellenére a beltengerekre vonatkozó szabályok irányadók.[4]
(A beltengerre vonatkozó tengerjogi kritérium: hogy az öböl a parti tenger alapvonalától egészében a part felé essen, vagy zárt tenger legyen; vagyis olyan öböl, amelyet minden oldalról ugyanaz a szárazföld vesz körül, és a kijárata nem szélesebb 24 tengeri mérföldnél, és ugyanannak az államnak a birtokában van.)
Gazdaságföldrajza
Legnagyobb kikötője az öböl nyugati partján, Manitoba államban épült Churchill. Júniustól novemberig itt rakják hajóra a Kanada középső részeiről vasúton ideszállított gabonát és húsárut – novemberben az öböl befagy, és csak júniusban enged ki újra.
Jegyzetek
↑ abcJohn Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 295.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hudson Bay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.