Frigyes Lipót porosz herceg (németül: Prinz Friedrich Leopold von Preußen, teljes nevén Joachim Karl Wilhelm Friedrich Leopold; Berlin, 1865. november 14. – Kujan, 1931. szeptember 13.) porosz herceg, a Német Császári Hadsereg tisztje, szabadkőműves.
Élete
Származása és ifjúkora
Frigyes Lipót porosz herceg 1865. november 14-én jött világra a porosz fővárosbanFrigyes Károly porosz herceg (1828–1885) és Mária Anna anhalti hercegnő (1837–1906) ötödik gyermekeként, egyben egyetlen fiaként. A családban rajta kívül még három született, akik közül az egyikük csecsemőként elhalálozott. Frigyes Lipót porosz herceg édesapja magas rangú tisztként szolgált a porosz hadseregben; a korszak valamennyi porosz háborújában harcolt. A herceg édesanyja művelt asszony volt, aki azonban szenvedett házasságában. Maga Frigyes Lipót herceg nem örökölte édesapja katonás természetét és rajongását a hadsereg iránt: „magas, karcsú, csöndes és meglehetősen félénk herceg, aki inkább az édesanyjára, a porosz udvar egykori szépségére hasonlít.”[3]
A herceget a porosz szellemnek és hagyományoknak megfelelően katonai pályára szánták születésétől fogva. Neveltetése is ennek megfelelően zajlott: alig tízévesen kadét lett a seregben, és ugyanekkor a rangjára való tekintettel tiszteletbeli hadnagyi rangot kapott a potsdami 1. gyalogos testőrezredben – ez életkora miatt lényegében annyit tett, hogy részt vett az ezred felvonulásain és seregszemléin. 1885-ben főhadnaggyá, 1888-ban századossá, 1890-ben őrnaggyá és 1893-ban ezredessé léptették elő. Szintén 1893-ban vezérőrnagyi kinevezést kapott és a Gardes du Corps – a porosz uralkodó személyi testőrségének – parancsnoka lett. A herceg emellett tiszti rangot viselt az osztrák–magyar császári és királyi hadsereg huszárezredében is, amit utána kereszteltek el a Nr. 2 Friedrich Leopold, Prinz von Preußen névre. 1898-ban a porosz herceg altábornagyi rangra emelkedett, és e minőségében a potsdami lovasság vezetőjeként szolgált. 1902-ben lovassági tábornokká léptették elő. Az 1904–05-ös orosz–japán háború során a herceg az orosz cári hadsereg vezérkarának konzultánsaként működött. 1907-ben a német hadsereg főfelügyelőjévé, 1910. szeptember 10-én pedig általános vezérezredessé nevezték ki.
Házassága és gyermekei
1889. június 24-én a német fővárosban található Charlottenburg-kastélyban Frigyes Lipót porosz herceg feleségül vette Lujza Zsófia schleswig–holstein–sonderburg–augustenburgi hercegnőt (1866–1952). A schleswig–holsteini uralkodócsalád augustenburgi ágából származó hercegnő és a porosz herceg egybekelésével megerősítették a békét a két uralkodócsalád között[3] – egykor ugyanis Frigyes Lipót herceg édesapja foglalta el a schleswig–holsteini hercegségeket. Felesége révén Frigyes Lipót herceg sógorságba került a német császárral, minthogy feleségeik nővérek voltak. Ennek ellenére a porosz herceg és a német császár nem ápolt jó kapcsolatot; megújuló viták és veszekedések jellemezték viszonyukat.[4][5]
Frigyes Lipót herceg és hitvese kapcsolatából négy gyermek született:
Viktória Margit (1890–1923), házassága révén Reuss–Köstritz hercegnéje
Frigyes Zsigmond (1891–1927), felesége Mária Lujza schaumburg–lippei hercegnő
Frigyes Lipót (1895–1959), gyermektelenül hunyt el.
A herceg megérte három gyermeke halálát. Másodszülött fia, a sportoló Frigyes Károly herceg pilótaként szolgált az első világháborúban. Egy légi összecsapás során megsebesült és hadifogságba esett, majd hamarosan belehalt sérüléseibe. Frigyes Lipót herceg egyetlen leányának házassága válással végződött 1922-ben; egy évvel később a hercegnő influenza következtében hunyt el. A család második gyermeke, a kiváló lovas Frigyes Zsigmond 1927-ben leesett a lóról és az állat áttaposott rajta; a herceg belehalt sérüléseibe.[6]
Közéleti szereplése
Frigyes Lipót porosz herceg volt a porosz szabadkőművesek utolsó védnöke a porosz királyi családból. 1889-ben lépett be a Friedrich Wilhelm zur Morgenröte nevezetű Jánosrendi páholyba; 1894-től fogva mindhárom porosz nagypáholy protektora, a következő évtől pedig a német szabadkőműves-páholyok nagymestere. Éppen ez utóbbi tisztségénél fogva váltott ki nagy felháborodást a szabadkőművesekből a herceg azon tette, hogy az 1918-as novemberi németországi forradalom alatt kitűzte a vörös zászlót az otthonaként szolgáló glienickei vadászkastélyára. A királyi család trónfosztásával Frigyes Lipót herceg védnöksége is megszűnt a német szabadkőműves-páholyok fölött.
A szerencsejátékokat kedvelő, a kaszinókat gyakorta látogató Frigyes Lipót herceg gyorsan nyakára hágott apai örökségének; anyagi gondokkal küszködött. Ennek ellenére az első világháború alatt a Junkers cég megkeresésére a herceg hajlandó volt anyagilag támogatni a repülőgépeket gyártó céget.[7] Frigyes Lipót Glienicke mellett Krajenka térségében birtokolt jelentős területeket és udvarházat. Ez utóbbi az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer értelmében a lengyel korridor és Posen–Nyugat-Poroszország tartomány határára került, a birtok egy része beolvadt a tartományba. 1924. június 21-én a legfelső bíróság elismerte a porosz herceg tulajdonjogát birtokára, ezzel mintegy alapot szolgáltatva a német nemesség kárpótlási igényeinek. 1939-ben, már Frigyes Lipót herceg halála után a náci párt a glienickei birtok eladására kényszerítette a herceg özvegyét.
Frigyes Lipót porosz herceg 1931. szeptember 13-án halt meg krajenkai birtokának egyik vadászkastélyában, hatvanöt éves korában. Berlin egyik negyedében csatornát – Prinz-Friedrich-Leopold-Kanal – neveztek el róla.
↑Junkers-Luftverkehr im Jahre 1919 (német nyelven). [2008. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 20.) „Junkers am 28. Februar 1918 einen für ihn damals sehr wichtigen Mann eingestellt, den Hofmarschall des Prinzen Leopold von Preußen, Major Carl Seitz. Dieser verfügte über beste Verbindungen zum Hofe und erreichte sogar, daß sich Prinz Friedrich Leopold finanziell an den Junkerswerken beteiligte.”
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Leopold von Preußen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Prince Friedrich Leopold of Prussia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Röhl, John. Skandal in Schloss Glienicke, Wilhelm II. Der Aufbau der persönlichen Monarchie, 1888-1900 (német nyelven). München: C.H. Beck, 737–740. o. (2001. szeptember 20.). ISBN 978-3406482298
Zivkovic, Georg. Heer- und Flottenführer der Welt (német nyelven). Osnabrück: Biblio Verlag, 427–428. o. (1971). ISBN 3-7648-0666-4
