Az uralkodó országlása során eltékozolta a nagy elődje, II. Frigyes által felhalmozott vagyont. A koalíciós háborúk (1795) során a forradalmi Franciaország el tudta foglalni Poroszországtól a Rajna bal partján lévő területeket.
Második házasságának idején II. Frigyes számos szeretőt is tartott, köztük említendő Wilhelmine von Lichtenau (1753–1820), egy zenész leánya, aki hat gyermeket szült a királynak, de közülük négyen születésükkor meghaltak. A kisgyermekkort túlélő két gyermek:
Moritz Alexander von der Mark gróf („das Anderchen”, 1779–1787), a király legkedvesebb fia, aki 9 évesen hunyt el.
Marianne Diderica von der Mark grófnő (1780–1814), aki 1797-ben Friedrich zu Stolberg herceghez (1769–1805), majd 1807-ben Étienne de Thierry lovaghoz († 1843) ment feleségül.
Balkézről kötött házasságai
Még második feleségének életében, 1787-ben a király morganatikus házasságot kötött Julie von Voß kisasszonnyal (1766–1789), akit Ingenheim grófnőjévé tett. Egy gyermekük született:
Gustav Adolf Wilhelm von Ingenheim gróf (1789–1855).
Julie von Voß halála után, 1790-ben a király újabb morganatikus házasságot kötött, Sophie von Dönhoff grófkisasszonnyal (1768–1834), aki két gyermeket szült neki:
Friedrich Wilhelm von Brandenburg gróf (1792–1850), és
Julie von Brandenburg grófkisasszony (1793–1848), aki később maga is morganatikus házasságot kötött Ferdinánd Frigyes anhalt-kötheni herceggel (1769–1830), így Anhalt-Köthen uralkodó hercegnéje lett.