A 1. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (1st European Film Awards) ~ a díj akkori neve után Felix-gálát – 1988. november 26-án tartották meg Nyugat-Berlinben, a Theater des Westens színházban. A gálán a tagországok által nevezett, 1988-ban hivatalosan bemutatott alkotások közül az Európai Filmakadémia zsűrije által legjobbnak tartott filmeket, illetve alkotóikat részesítették elismerésben.[1][2]
Nyugat-Berlin, mint Európa kulturális fővárosa kapta meg 1988-ban a lehetőséget, hogy megrendezze az újonnan alapított filmdíj gáláját, amelyet tizennyolc kelet- és nyugat-európai ország televíziója tűzött műsorára. A díjátadóhoz külön szignált komponált Giorgio Moroder olasz zeneszerző, amit egy nagyzenekar adott elő a kelet-német Günther Fischer zeneszerző vezényletével. Az ünnepi műsort két nyugat-német tévésztár, Desirée Nosbusch és Jan Niklas vezette.[3]
Az európai film nagyságának bemutatására készítettek egy összeállítást olyan kiváló alkotások részleteinek, plakátjainak és zenéinek felhasználásával, mint a Patyomkin páncélos (1925), a Metropolis (1927), az Andalúziai kutya (1929), A kék angyal (1930), a Szerelmesek városa (1945), az Országúton (1954), A nap vége (1957), vagy az Arábiai Lawrence (1962).[3]
Az 1988. augusztus 31-i határidőig 27 európai ország nevezte legjobb alkotásait az újonnan alapított filmdíjra, két kategóriában: a legjobb film és a legjobb újoncfilm.[3] Az alkotói kategóriákba történő jelölésről az akadémia ideiglenes igazgatótanácsa által felkért következő héttagú bizottság döntött:
Doris Blum filmkritikus (NSZK), Henning Carlsen filmrendező (Dánia), Derek Malcolm filmkritikus (Egyesült Királyság), Mészáros Márta filmrendező (Magyarország), George Reinhart filmproducer (Svájc), Günter Reisch filmrendező (NDK), Marie-Noëlle Tranchant filmkritikus (Franciaország).[4]
Magyarország Szabó István „német trilógiájának” harmadik, befejező darabját jelentő Hanussent, valamint Tarr Béla Kárhozat című filmdrámáját nevezte a díjra. Végül is az előbbi főszereplőjét, az osztrák Klaus Maria Brandauert a legjobb színész kategóriában jelölték, míg az utóbbit a legjobb újoncfilmek versenyében; díjat azonban egyik alkotás sem kapott.[4][5]
A legtöbb jelölést – ötöt – a brit Terence Davies az 1988-as cannes-i filmfesztiválon a filmkritikusok díját nyert drámája, a Távoli hangok, csendélet kapta, azonban egyik jelölését sem tudta díjra váltani.[5] A legsikeresebb alkotás az örmény származású Szergej Paradzsanov grúz-szovjet drámája szerelmes költő főhősének vándorlását bemutató Asik-Kerib lett: a mesés látványvilágért három alkotója vehette át a Felixet.[6]
Érdekessége volt az első díjazásnak, hogy a filmek látvány- és hangzásvilágát megteremtő alkotók (operatőrök, a díszlettervezők, vágók, filmzeneszerzők stb.) munkáját egy közös különleges látvány díja elnevezésű kategóriában értékelték, melyet az Asik-Kerib látványtervezői nyertek, ezért az ugyancsak e kategóriában nevezett szovjet Az elsötétülés napjai zenéjét jegyző Jurij Hánin[7] a zsűri különdíja a legjobb zenének (Special Jury Award for Best Music) elismerést vehette át.[6]
A díjátadó emelkedett pillanatai voltak, amikor az európai filmművészet két ikonikus alakját, Ingmar Bergmant és Marcello Mastroiannit köszöntötték, s adták át részükre az akadémia életműdíját.
Az est záróaktusaként a díjazás ötletét adó tizenhárom neves filmes személyiség nevében Szabó István köszöntötte a hallgatóságot, majd olvasta fel az európai filmkultúra megerősítését, az Európai Filmakadémia létrehozását célzó, és a földrész filmkészítőinek csatlakozására vonatkozó felhívásukat.
A zsűri tagjai
Válogatás
Díjazottak és jelöltek
„Díjazott” – szürkéskék háttérrel
|
„Jelölt” – világos szürke háttérrel
|
Nyertes és jelöltek
|
Magyar címe
|
Eredeti címe
|
Johanna ter Steege |
Nyomtalanul |
Spoorloos
|
Lene Brøndum |
Átmulatott éjszaka |
Hip Hip Hurrah!
|
Freda Dowie |
Távoli hangok, csendélet |
Distant Voices, Still Lives
|
Karin Gregorek |
Egyik viseli a másik terhét |
Einer trage des anderen Last
|
Nyertes és jelöltek
|
Magyar címe
|
Eredeti címe
|
Curt Bois |
Berlin felett az ég |
Der Himmel über Berlin
|
Björn Granath |
Hódító Pelle |
Pelle erobreren
|
Ray McBride |
––– |
Reefer and the Model
|
Wojciech Pszoniak |
Forró könnyeimmel |
Mit meinen heißen Tränen
|
Helgi Skúlason |
Nyomkereső ––– |
Ofelaš Í skugga hrafnsins
|
Legjobb ifjú színész / színésznő
Nyertes és jelöltek
|
Magyar címe
|
Eredeti címe
|
Louis Malle |
Viszontlátásra, gyerekek! |
Au revoir, les enfants
|
Terence Davies |
Távoli hangok, csendélet |
Distant Voices, Still Lives
|
Manoel de Oliveira |
––– |
Os canibais
|
Wolfgang Held |
Egyik viseli a másik terhét |
Einer trage des anderen Last
|
Daniele Luchetti Franco Bernini Angelo Pasquini |
––– |
Domani accadrà
|
Díjazott
|
Foglalkozás
|
Magyar cím
|
Eredeti cím
|
Bernardo Bertolucci |
filmrendező |
Az utolsó császár [11] |
The Last Emperor
|
Jegyzetek
- ↑ Az EFA szabályzata szerint „európai filmalkotásnak” az számít, amelyik megfelel az Európai Filmkoprodukciós Egyezményt (European Convention on Cinematographic Co-production) II. függelékébe foglalt, az alkotói, előadói, valamint műszaki és szakértői csoportok tagjainak összetételére vonatkozó feltételeknek és a rendező európai születésű vagy európai állampolgár.
- ↑ „Európai” alatt az Európai Filmakadémia a földrész földrajzi értelemben vett államainak összességét érti, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagjai vagy sem, kiegészítve Izraellel és Palesztinával.
- ↑ a b c Európai Filmdíj-átadó ünnepség 1988
- ↑ a b c A Filmvilág információja
- ↑ a b c Európai Filmdíjak 1988 – jelölések
- ↑ a b Európai Filmdíjak 1988 – díjak
- ↑ a b Jurij Felikszovics Szolovjov-Szavojarov (Юрий Феликсович Соловьёв-Савоя́ров) szovjet-orosz zeneszerző és író művészneve 1993 előtt. 1993-tól Jurij Hanon néven dolgozott.
- ↑ a b A lista nem teljes, az a Filmvilág folyóirat információja,[4] valamint az Európai Filmakadémia jelölési listája alapján készült.[5]
- ↑ A török elsőfilmes alkotásnak csak magyarra fordított címe ismert, eredeti címe és alkotója egyelőre beazonosítatlan.
- ↑ A film kulturális és gazdasági eredményeiért.
Források
- ↑ A Filmvilág információja: N.N: Az európai filmdíjról. Filmvilág, XXXI. évf. 11. sz. (1988. november) 64. o. arch ISSN 1586-393X Hozzáférés: 2018. március 17.
- ↑ Európai Filmdíj-átadó ünnepség 1988: 1988: 1st European Film Awards. europeanfilmawards.eu. (angolul) Berlin: European Film Academy (2016) (Hozzáférés: 2018. március 11.) arch
- ↑ Európai Filmdíjak 1988 – jelölések: Nominations 1988. europeanfilmacademy.org. (angolul) Berlin: European Film Academy (2010) (Hozzáférés: 2018. március 2.) arch
- ↑ Európai Filmdíjak 1988 – díjak: 1988: The Winners. europeanfilmacademy.org. (angolul) Berlin: European Film Academy (2010) (Hozzáférés: 2018. március 17.) arch
Kapcsolódó szócikkek
|
---|
Szervezet | |
---|
Jelenlegi díjak | |
---|
Különdíjak | |
---|
Közönségdíjak | |
---|
Múltbéli díjak | |
---|
Díjátadók | |
---|
|