Szomszédai: észak felől Nagyrábé, északkelet felől Zsáka, délkelet felől Komádi, dél felől Csökmő, nyugat felől pedig Füzesgyarmat. Kelet felől közel van hozzá még Vekerd is, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Darvas nevének első említése egy 1396-os iratból ismert, nevét már akkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta.
1421-ben a Csáky család volt a település birtokosa. 1552-ben 8 portát írtak össze a faluban, amely a török időkben kétszer is elpusztult. 1631 után részben a Szávó és az Olasz család birtoka lett, majd többfelé osztották, a Csiffy, Borbola és Molnár családoké lett. Darvas 1717-ben települt véglegesen újra, az érkezők között román telepesek is voltak (a mai napig Román, illetve Magyar végnek is nevezik a falu két végét).
1732-ben a Baranyai család is birtokot szerzett itt, az 1800-as évek elején Darvas a Molnár, Merza, Pagetti és Csapó családé volt. 1848-ban a falu ismét a Csákyaké lett, lakosságszáma 1850-ben 951 fő volt, ennek mintegy fele román nemzetiségű.
1859-ben egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.
Darvashoz tartozott falvak és puszták
Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.
Bozsód pusztát a Váradi regestrumban faluként tüntették fel. 1552-ben még fennállt, ekkor Bozsófy Pál volt a földesura, a török időkben Darvassal együtt azonban elpusztult. 1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.
Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt, 1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.
A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az addigi településvezető, Jankuly Imre lemondása miatt.[15] 2012. december 2-án ugyancsak azért kellett Darvason időközi polgármester-választást tartani,[12] mert a korábbi faluvezető – ez esetben Máté József – szeptemberben lemondott posztjáról.[16][17]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,7%, református 28%, görögkatolikus 5,9%, felekezeten kívüli 48,6% (5,6% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,7% római katolikus, 1,9% ortodox, 0,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[20]
Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában)
↑Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
↑Új polgármestere van Darvasnak (magyar nyelven) (html). Szon.hu, 2012. december 3. [2020. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
