Cottbus

Cottbus
Cottbus címere
Cottbus címere		 Cottbus zászlaja
Cottbus zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBrandenburg
JárásBrandenburg (1990–)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve861
PolgármesterHolger Kelch (CDU)
Irányítószám03042-03055
Körzethívószám0355
RendszámCB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség99 515 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1276 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70 m
Terület164,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 45′ 39″, k. h. 14° 19′ 55″51.760806°N 14.331861°EKoordináták: é. sz. 51° 45′ 39″, k. h. 14° 19′ 55″51.760806°N 14.331861°E
Cottbus (Brandenburg)
Cottbus
Cottbus
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Cottbus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cottbus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cottbus, alsószorb nyelven Chóśebuz (felsőszorb nyelven Chośebuz, lengyelül Chociebuż), város Németországban, Brandenburg szövetségi tartományban. 1976-ban lett nagyváros, amikor a lakosság száma meghaladta a 100 ezret. Jelenleg 103 038 lakosa van. (2006-os adat). Területe 164,28 km².

Fekvése

A tartomány délkeleti részén található, Berlintől kb. 125 km-re délkeletre. Cottbus a legnagyobb város Niederlausitzban. A Spree folyó középső szakaszán fekszik, délről a Lausitzer Grenzwall és északról a Spreewald között.

Története

Területe már legalább 2000 éve lakott. Germán telepesek érkeztek a Kr. u. 4. században, akiket szlávok követtek a 6. században. Első okirati említése 1156. november 30-áról való. A harmincéves háború alatt teljesen elpusztult. 1938. november 9-én lerombolták a zsinagógát.

1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett. Ekkor fontos gazdasági központ lett, a Cottbus kerület székhely volt.

1990-ben lett a Német Szövetségi Köztársaság része.

Városrészek

19 városrész van, az alábbiak (zárójelben előbb a városrész neve szorb nyelven, majd a lakosság száma):

Cottbus városrészei
  • (1) Mitte (Srjejź) (8.280)
  • (2) Schmellwitz (Chmjelow) (16.785)
  • (3) Sandow (Žandow) (16.385)
  • (4) Spremberger Vorstadt (Grodkojske pśedměsto) (14.349)
  • (5) Ströbitz (Strobice) (14.054)
  • (6) Sielow (Žylow) (3.579)
  • (7) Saspow (Zaspy)
  • (8) Merzdorf (Žylowk) (1.225)
  • (9) Dissenchen (Dešank) (1.195)
  • (10) Branitz (Rogeńc) (1.396)
  • (11) Madlow (Modłej) (1.951)
  • (12) Sachsendorf (Knorawa) (14.499)
  • (13) Döbbrick (Depsk) (1.842)
  • (14) Skadow (Škodow) (557)
  • (15) Willmersdorf (Rogozno) (761)
  • (16) Kahren (Korjeń) (1.334)
  • (17) Kiekebusch (Kibuš) (1.357)
  • (18) Gallinchen (Gołynk) (2.693)
  • (19) Groß Gaglow (Gogolow) (1.450)

A város bővülése

A következő településeket az alábbi időpontokban csatolták a városhoz:

  • 1871: Schlossgebiet, Mühleninsel, Metzt és Markgrafeninsel
  • 1872: Brunschwig am Berge, Brunschwig in der Gasse, Brunschwig Rittergut és Gemeinde Ostrow
  • 1904: Landgemeinde Sandow és Gutsbezirk Brunschwig
  • 1926: Madlow egy része
  • 1927: Branitz és Ströbitz egy része
  • 1950: Madlow, Sachsendorf és Ströbitz, valamint részben Groß Gaglow és Klein Gaglow
  • 1974: Branitzer Park
  • 1994: Branitz, Dissenchen, Döbbrick, Kahren, Maiberg, Merzdorf, Schlichow, Sielow, Skadow, Willmersdorf
  • 2003: Gallinchen, Groß Gaglow és Kiekebusch.

Közigazgatás

Már a 13. században polgármester állt a város élén. 1803-tól főpolgármester (Oberbürgermeister) vezeti a várost, akit a polgárok közvetlenül választanak, 5 évre. A legutóbbi választásra 2003. október 26-án került sor.

A következők voltak 1803 óta Cottbus főpolgármesterei:

A hivatali idő kezdete A hivatali idő vége A főpolgármester
1803 1831 Johann Christian Krenkel
1831 1848 Johann Gottlob Roemelt
1848 1848 Wilke
1849 1880 Leopold Jahr
1880 1892 Dr. Karl Mayer
1892 1914 Paul Werner
1914 1925 Dr. Hugo Dreifert
1926 1926 Heinrich Nollner
1927 1933 Dr. Erich Kreutz
1933 1937 Dr. Henricus Haltenhoff
1937 1945 Franz Viktor
A hivatali idő kezdete A hivatali idő vége A főpolgármester
1945 1946 Max Döring
1946 1949 Otto Weihrauch
1949 1953 Hans Bertram
1953 1954 Margarete Schahn
1954 1958 Herbert Bomski
1958 1973 Heinz Kluge
1973 1989 Erhard Müller
1989 2002 Waldemar Kleinschmidt (CDU)
2002 2006 Karin Rätzel (független)
2006 2014 Frank Szymanski (SPD)
2014 2022 Holger Kelch (CDU)
2022 Tobias Schick (SPD)

Partnervárosok

Cottbus a következő városokkal ápol partnervárosi kapcsolatot:

Vásárváros

A városban évente tartanak nemzetközi jelentőségű vásárokat, gazdasági kiállításokat.

Sportélete

A "Barátság-stadion"

Az FC Energie Cottbus labdarúgó-csapatban korábban számos magyar, Sebők Vilmos, Szélesi Zoltán, Lőw Zsolt és Vasile Miriuta is játszott.

Közlekedés

Vasút

A városnak öt vasútvonala van és öt pályaudvara, ezek a következők:

  • Bahnhof Cottbus
  • Cottbus-Sandow
  • Cottbus-Merzdorf
  • Cottbus-Willmersdorf Nord
  • Cottbus-Kiekebusch

Légiközlekedés

Cottbus közelében két regionális jelentőségű repülőtér van: kb. 15 km-re a Verkehrslandeplatz Neuhausen és kb. 30 km-re a Flughafen Cottbus-Drewitz.

Városi tömegközlekedés

45 vonal, ebből 4 villamos- és 41 autóbuszvonal. 567 megállóhely van a kb. 1032 km hosszú vonalhálózaton. Tömegközlekedési vállalatok: Cottbusverkehr GmbH és Neißeverkehr GmbH.

Látnivalók

Gazdaság

  • Textil-, bőr- és gépipar. Barnaszénbányászat.

Felsőoktatás

A város nevezetes szülöttei

Filmográfia

  • »Bilderbuch Deutschland«, Cottbus, Dokumentation, Produktion: RBB, Erstausstrahlung: 19. März 2006, 45 Min.
  • BTU Cottbus, Dokumentationen, Produktion: Brandenburgische Technische Universität, IKMZ Videothek
  • »Im Osten geht die Sonne auf«, Energie Cottbus, Dokumentation, Produktion: 2001 ASIN: B0002Z81UO

Irodalom

  • Cottbus. Von Steffen Krestin, Sutton Verlag, 2002, ISBN 3-89702-420-9
  • Faszination Cottbus. Von Thomas Kläber, Hartmut Schatte, Regia-Verlag, 2005, ISBN 3-936092-59-1
  • Cottbus – Schöne Seiten einer Stadt. Von Thomas Kläber, Norbert Krauzig, Erich Schutt, ALfa-Verlag, 2002, ISBN 3-935513-05-4
  • Architekturführer Cottbus. Von Ingrid Halbach, Karl-Heinz Müller, Steffen Delang
  • Cottbus – 850 Jahre. Von Arielle Kohlschmidt, Siegfried Kohlschmidt, Thomas Kläber, 2005 ISBN 3-937503-12-9

Jegyzetek

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk