Cirókahosszúmező (szlovákul: Dlhé nad Cirochou, korábban Cirocké Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Szinnától 7 km-re délnyugatra, a Ciróka-patak bal partján fekszik.
1342-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1774-től a Szirmay családé.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Cziroka Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, a’ kinek lakásával díszesíttetik, fekszik nap kel. Cziróka Belyához, délr. Modrához 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, és egyebet középszerűen terem, határja térséges, majd hegyes, és agyagos is, bik fa erdeje van, malmai jók, piatzok Homonnán.”[2]
Később a Grünwald és Grósz családok birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cziroka-Hosszúmező, nagy tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához keletre 2 órányira: 1451 kath., 7 evang., 32 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1330 h. szántóföld. Hegyes, erdős határ. Két malom a Cziroka patakján. F. u. Szirmay.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Czirókahosszúmező, czirókamenti tót kisközség. Van 258 háza és 1357 róm. kath. vallású lakosa. Szintén a homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben már a Szirmay Sándoré. A Szirmayak maradnak azután hosszú időn át birtokosai. Jelenleg dr. Kolpaszky Istvánnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kuriája, melyet még a Szirmayak építtettek. A faluban fennálló róm. kath. templom a XV. században épült, de már át van alakítva.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
1910-ben 1377, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.
2001-ben 2123 lakosából 2100 szlovák volt.
2011-ben 2040 lakosából 2023 szlovák volt.