Az olasz származású Chiovini család sarja volt, családtagjai között sok művész található. Testvérei: László József (1901-1902), Jolán Margit Hermina (1903-1962), Antal Géza (1904-1974). A festő nagyapja, Chiovini (Egri) AntalEgerben volt hadbírófőhadnagy és 1848-as forradalmár. Chiovini Ferenc nagyapja később innen az Alföldre, Besenyszögre menekült az osztrák megtorlás elől családjával. Chiovini Ferencet itt érik első vizuális élményei: a szikes legelőkön az izzó nyári napon tikkadtan pihenő gulya, az esőtlen nyarakon könnyen kipattanó tüzek, amiket örömmel örökített meg már kamaszkorában is. Családja 1914-ben átköltözött Tiszapüspökibe. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1917 márciusában az olasz frontra került [3], vázlatfüzetében megörökítette a katonaélet mindennapjait. 1924-ben végez a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol olyan neves tanárai voltak, mint Balló Ede, vagy Rudnay Gyula. Nyaranta Vágó Pál − főiskolások részére szervezett − művésztelepén dolgozott Jászapátiban. 1925-ben szülőfalujában tűz pusztított, melyet festményen ábrázolt, ezen munkájával 1926-tól vendégtagságot, majd 1936 törzstagságot nyert a Szolnoki művésztelepre. 1927 június 14-én megházasodott, felesége Végling Irén (1900 Nagybecskerek) szintén festőművész[4]. Az 1930-as évekbenolajfesték helyett temperát használt alkotásaihoz. 1935–36-ban a Római Magyar Akadémia (Accademia d’Ungheria) végzett tanulmányokat mint ösztöndíjas; az itt készült műveit III. Viktor Emánuel olasz király is megtekintette. Ferruccio Ferrazzi mestertől freskófestést is tanul a Római Királyi Szépművészeti Akadémia freskófestészeti tanfolyamán, aki elismerően nyilatkozott róla.[5]
A második világháború viharai alatt elhagyni kényszerült Szolnokot és 1944-ben Tiszapüspökiből költözött vissza a kifosztott művésztelepre. 1945-ben a Művésztelep újjáépítési munkáinak ellenőrzésére és irányítására létrehozott háromtagú Építés és Közmunkaügyi Igazgatóság főfelügyelője lett,[6] melynek tagjaként a második világháborúban jelentős károkat szenvedett Művésztelep helyreállításán dolgozott.[7]
A festészet mellett foglalkoztatta a közélet, alapító tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, és a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek,[7] de az irodalom és festészet kapcsolatáról és gyakorta vitatkozott Móricz Zsigmonddal, mondván "az írók csak magyarázni tudják a festészetet, jó vagy rossz megközelítéssel, de érdemben leírni nem...".[6]
Egészen élete végéig járt Besenyszög és Szolnok határába, ahol farostlemezre készítette el impresszóit, melyekből töltekezett a műtermében festett nagyméretű képek készítéséhez. Ebben az időszakban stílusa letisztult, gyakran monumentálissá vált.
1981-ben hunyt el Budapesten, sírja a szolnoki temetőben van.
Munkássága
Festészetét a II. világháborút megelőzően elsősorban a szakrális munkák jellemzik. A háború végét követő változásokkal azonban fel kellett hagynia azzal a nagyszabású egyházművészettel, amit mindaddig folytatott.[8] Monumentalitásra való igényét a plein-air festészetében teljesítette ki. „A színek harmonikus összecsengése [...] a visszafénylő árnyalatok izgalmasan élővé, mozgalmassá teszik a legkisebb részleteket is. A kontúrok oldottak, fények, árnyékok éltetik a formákat. Az a festői bravúr, ami [...] csak a legjobb Chiovini-képeken sűrűsödött, utolsó képein teljes gazdagságával jelentkezik a meglepő frissességgel, könnyedséggel készített vásznakon.„[9] Festményeit realizmus, mély, tüzes, élénk színek, erős színellentétek, egyre expresszívebbé váló kifejezésmód jellemzik. Festményeinek tárgya az alföldi ember élete, a munka, az utazás, lakodalmak, vásárok, ünnepek. Figurális festészete mellett, tájképein ménesek, gulyák, vörös naplementék, országutak, lovaskompozíciók, szolnoki részletek, jelennek meg.
Műtermében több alkalommal fordultak meg japán galéria tulajdonosok és vitték külföldi pl. tokiói kiállításra képeit.
Szakrális munkásságából ki kell emelni, hogy 1932-ben felkérést kapott a jászszentandrási Szent Kereszt felmagasztalása templom freskóinak megfestésére, melyhez a már tapasztalt freskófestő Aba-Novák Vilmost kérte fel társául.[6] A szolnoki Újvárosi Temetői Szentlélek templom freskóit a művész, az ornamentikát pedig felesége, Wegling Irén festőművésznő tervezte (1936). További freskóit találhatjuk Békésszentandráson (1939) a Szent András plébániatemplomban és szekkóit Cegléden (1955)[10] a Szent Kereszt Felmagasztalása templomban.[6]
Chiovini Ferenc szolnoki műtermében alkot.
1974: Hatvani Galéria ezüstdiplomája Chiovini Ferenc részére
1977: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége által kiadott Aranykoszorú 1.
1973: Országos Vízügyi Hivatal elismerő oklevele a Kiskörei Víztározó építésében végzett munkájáért (Chiovini megfestette a víztározó építését és ma is egy nagytárgyaló viseli a nevét, Chiovini-terem).
Chiovini Ferenc Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület alapító tagsági-jegye
Halála után, hagyatékénak utóélete
A művészről szülővárosában Besenyszögön utat (1986), iskolát (1996), parkot (1999, Hadházy Gergely Chiovini mellszobrával), neveztek el. 2007-ben Balogh Zoltán polgármester felavatta a Chiovini Emlékszobát, egy állandó kiállítással. Besenyszög város őrzi emlékét rendszeres kiállításokkal, városi programokkal. Chiovini Ferenc születésének 120. évfordulója alkalmából 2019 november 22-én a besenyszögi Wesniczky Antal Művelődési Házban, amin bejelentették a Chiovini Szövetség megalakulását, melynek célja a művész munkásságának, szellemi hagytékának ápolása és terjesztése. Szolnokon 1996-ban nyílt meg a nevével fémjelzett Chiovini Galéria és 2017-ben Szolnokon utcát is neveztek el róla.
Hagyatékát lánya Chiovini Márta gondozta 2023-ban bekövetkezett haláláig, majd dédunokája dr. Hatvani István vette át az örökség ápolását.
Számos kiállítás mellett (lásd Kiállítások fejezet alább), 2023-ban útnak indította a család a Chiovini125 rendezvénysorozatot[2], melynek első eseménye volt a szolnoki Szigligeti Színházban az Öreg színész portréja (Pajor Gyurka) leleplezése, amit még Chiovini Márta ajándékozott a színháznak.[11][12][13] 2024-ben a jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galériával közösen fotópályázatot indítottak Chiovini Ferenc freskói magyarországi templomokban címmel.[11]
2024 • Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár & Besenyszögi Önkormányzat Chiovini terme, Vehiculum ház Chiovini emlékszoba, Besenyszög, hármas jubileumi kiállítás[22]
1973: Országos Vízügyi Hivatal elismerő oklevele a Kiskörei Víztározó építésében végzett munkájáért (Chiovini megfestette a víztározó építését és ma is egy nagytárgyaló viseli a nevét, Chiovini terem).
↑ abAz információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2024110610011438 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
↑ abcdefghChiovini Ferenc, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kérdőív, 1940. HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet Adattár_MKCS-C-I-57_554_1
↑Csiszár Róbert Péter. A szolnoki Szentlélek-templom, Egyházművészetünk remekművei. Szolnok: Damjanich János Múzeum (2020)
↑Egri Mária.szerk.: Tálas László: Chiovini Ferenc (1899–1981), Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. Szolnok: Damjanich János Múzeum, 461–476.. o. (1990)
↑Millenniumtól Millenniumig – A Ceglédi Szent Kereszt Templom és Egyházközség élettörténete a XX. században. – 2001. // Dr. Taraba József – Krónika. – 65., 75., 76.p.
