Párkánytól 16 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Élővilága
Bényen egy gólyafészket tartanak nyilván, ebben 2013-ban 4 fiókát, 2014-ben hármat, 2022-ben kettőt számoltak össze. 2023-ban 3 fiókából kettő maradt életben.[2]
Nevének eredete
Feltételezhető, hogy nevét "alapítójáról", Hont fia Bényről kapta.
Története
Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. Már a római korban erődítmény állott a helyén.[forrás?] Területén a népvándorlás korában, az 5. században rövid időszakra a keleti gótok is letelepedtek.[forrás?] 1944-ben avar fülbevalópárokat találtak Kisbényben, majd 1979-ben ásatást kezdeményeztek a helyszínen. Végeredményként megállapítható, hogy a területen legalább 7. század végi, 8. század eleji temető lehet. Szintén a községből származhat egy sárga palack E. Coudenhove magángyűjteményében.[3] A község területén a 11. századtól biztosan földvár létezett. A korábbi keltezés mellett szólhatna a 9-10. századból származó hrivnadepólelet, illetve a rotunda, bár ennek korát mindezidáig későbbre tették.[4] A rotundában 2010-ben ásatást végeztek.
Hont fiának, Bénynek I. István a Garam mellett 10 ekényi földet adott.[forrás?] Oklevél először a települést 1135-ben említi Byn alakban. A kéttornyú premontrei apátsági templom mellett 12. századiromán stílusú körtemplom (körkápolna) található.
Vályi András szerint "Kis Bény. Középszerű falu Esztergom Vármegyében, birtokosa az Egri Kis Papság; nevezetes, külömbféle kiállott ellenséges viszontagságaira nézve; mostani lakosai katolikusok, hajdan a’ Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IIDVEZÍTŐNEK, és a’ 12. Apostoloknak tiszteleteire, harmadika pedig Szent Katalinnak tiszteletére; de a’ mellyeknek a’ háborús viszontágsagok miatt tsak omladékjai is alig szemléltethetnek. Határja jó termékenységű, legelője elég, réttye jó, piatza Esztergomban, de mivel réttyeit Garam vize néha elönti, második Osztálybéli."[5]
"Nagy Bény. Magyar falu Esztergom Vármegyében, közel kis Bényhez, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok. Ez a’ helység is sokszor elpusztíttatott, és külömbféle ellenségeknek dühösködései ellen épűltt hajdani nagy sántzai méltán tsudálkozást indíthattak. Határbéli földgye jól terem, legelője elég, réttyei gazdagok, fája tűzre szűken; piatza mint Köbölkútnak; mint hogy réttyeinek a’ víz árt, második Osztálybéli."[5]
Fényes Elek szerint "Kis-Bény, magyar falu, Esztergom, az ujabb rendezés szerint Komárom vgyében, emelkedett helyen a Garan jobb partján, ut. p. Kéménd. Lakja 200 kath. Földje 1-ső osztálybeli; bora kevés. Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpuszitottak; egy 1724-ben kijavittatván, most is megvan. Amade István e falut e templomnak ajándékozá, s azt most is birja, az illető kéméndi plébános, hova a falu mint fiók tartozik. A lakosok birnak 229 hold második osztálybeli szántóföldet, 59 h. rétet, 43 1/2 kapa szőlőt."[6]
"Nagy-Bény, magyar falu, Kis-Bénynyel összefüggésben, szinte Esztergom, vagy most Komárom vmgyében. Róna határa első osztálybeli. A lakosok birnak 1298 hold szántóföldet, 472 h. rétet, 230 kapa szőlőt. Birja hg. Pálffy, s a bátorkeszi urad. tartozik. Mind a két Bényt háromszoros sáncz veszi körül, de ki hányatta, nem tudhatni. 1683-ben a segéd lengyel seregek e falut is elpusztiták."[6]
Említést érdemel a 12. századi, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplom, amely az apátsági templom előtt áll. Ilyen épületegyüttest találunk még Szepesmindszenten és Jákon, valamint több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a firenzei és a pisai dóm az előtte álló rotundával, amelyet keresztelőkápolnaként említenek, valamint a Berchtesgadenban levő Königsee partján található Szent Bertolomeo Kápolna. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység parókiális templomai.
Tőle 1 km-re a római-avar eredetű sáncok között található az 1922-ben épített Szűz Mária kegykápolna, amely búcsújáróhely, Mária-kegyképe van. Megnevezése: Bény-Kutacska.
Az 1940-ben kibocsátott kétpengős és az 1946-ban kiadott százezer pengős pénzjegyek előoldalán a helybéli Rudas Valéria portréja szerepel. Az 1940-ben kibocsátott ötpengős előoldalán a helybéli Csonka Julianna arcképe van.
Neves személyek
Kisbényben született 1812-ben Roder Alajos nagyváradi kanonok, egyetemi tanár.
Itt él Kremmer Dezső hímestojás-faragó népművész, a Legszebb hímestojás országos verseny fődíjasa (2013).
↑Zábojník, J. 2004: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava, 77.
↑A hármas sáncrendszert hozzávetőlegesen a 9-11. századra keltezték (Bialeková, D. 1989 (Zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 243-246.)
↑Henszlmann Imre 1876: A történelem előtti és embertani VIII. nemzetközi congressusnak Budapesten tartott ülései és kirándulásai. Archaeologiai Értesítő 10, 237–267.(265)
Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Novák József Lajos 1913: Adatok Bény község néprajzához. Néprajzi Értesítő.
Gerevich Tibor (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest.
E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava.
Alojz Habovštiak 1966: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bíňa. Nitra.
Štefan Holčík 1981: Eneolitický detský hrob v Bíni. AVANS 1980, 86-88.
Ivan Cheben 1981: Druhá sezóna výskumu v Bíni. AVANS 1980, 88-90.
Ruttkay, M. - Cheben, I. 1992: Včasnostredoveké sídlisko a pohrebisko v Bíni. Slov. arch. 40, 109-134.
Jankus Gyula 1993: Bény (Bíňa) személynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 122.
Prášek, K. 1996: Pokračovanie výskumu v Bíni. AVANS 1994, 142.
Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
Ivan Cheben 2001: Keramické nálezy kultúry lineárnej až protolengyelského horizontu z Bíne. In: M. Metlička (ed.): Otázky neolitu a eneolitu našich zemi 2000. Plzeň, 123-136.
Martin Čičo - Michaela Kalinová - Silvia Paulusová a kol. 2002: Kalvárie a Krížové cesty na Slovensku.
Csókás F. 2004: Fejezetek Bény község vallásos életéből. In: S. Lackovits, E. - Mészáros, L. (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Veszprém, 85-109.
Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Bednár, Peter – Henning, Joachim – Kopčeková, Monika – Ruttkay, Matej 2008: Archeologický výskum v Bíni. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2006, 31–32.
Beljak, Ján – Pažinová, Noémi 2009: Osada z doby rímskej v Bíni. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2007, 35–36, 210–211.
P. Bednár - J. Henning - Z. Poláková - M. Ruttkay - M. Wesuls 2011: Archeologický výskum vnútorného valu v Bíni. In: Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2008. Nitra, 34-37, 304.
Budaj, M. 2011: Arpádovské mince z okolia Bíne. In: Denarius 1, 8-15.
Joachim Henning – Matej Ruttkay 2011: Frühmittelalterliche Burgwälle an der mittleren Donau im ostmitteleuropäischen Kontext: Ein deutsch-slowakisches Forschungsprojekt. In: Macháček, J. - Ungerman, Š. (Hrsg.): Frühgeschichtliche Zentralortein Mitteleuropa. Bonn, 259-288.
Eva Camenzind 2011: Bíňa v stredoveku - výskumy v rokoch 1989-1996.
Ivan Kuzma 2012: Vojenské mapovania Uhorského kráľovstva na južnom Slovensku a diaľkový prieskum. Študijné zvesti 52, 63-117.
