Ebben a cikkben a Föld 5000 km²-es és annál nagyobb területű szigetei vannak nagyság szerint sorba állítva. A területi adatok, valamint a szigetcsoporti és országbéli hovatartozás forrása a Cartographia Világatlasza.[2]
A Föld 5000 km²-nél nagyobb méretű szigeteinek száma 112, összterületük 9 001 416 km². A bolygó összes kontinense illetve óceánja, valamint 35 országa osztozik rajtuk.
A Föld legnagyobb szigete az északi félgömbön, az Észak-Amerika északkeleti partjainál található Grönland, mely politikailag Dánia autonóm tartománya. Területe 2 160 000 km², és így az egyetlen sziget, melynek a területe meghaladja az 1 millió km²-t. A második helyen álló Új-Guinea területénél 2,8-szer nagyobb, lakossága azonban elenyésző, alig néhány ezren laknak a partvidékén.
A 9 millió km² összterület-nagyság 24%-át, vagyis majdnem a negyedét Grönland teszi ki egymaga, míg a listában szereplő 112 sziget kb. 36%-a (41 sziget), vagyis több mint a harmada kisebb 10 000 km²-nél. Ezek együttes területe (289 924 km²) alig éri el Grönland területének tizedét.
A szigetek eloszlása
Kontinensek szerint
A listában található 112 sziget összterülete 9 001 416 km², és ezen a területen a bolygó összes kontinense osztozik, a táblázatban látható felosztásban, mely nem a politikai hovatartozás, hanem a földrajzi szerint sorolja be a szigeteket.
Észak-Amerika és Ázsia együtt a legnagyobb szigetek összterületének 70%-át, a szigetek darabszámát tekintve 63%-át „birtokolja”.
A Föld 112 legnagyobb szigetén 35 ország osztozik, a táblázatban látható módon. A legtöbb nagy sziget Kanadához tartozik, 23, és tíznél több szigettel bír Indonézia és Oroszország is. A legnagyobb területe Dánia szigeteinek van, mivel a Föld legnagyobb szigete, Grönland ennek az országnak az autonóm tartománya.
Ázsiában Indonézia, Afrikában Madagaszkár, Ausztrália és Óceániában Pápua Új-Guinea, Észak-Amerikában Kanada, Dél-Amerikában Chile azok az országok, melyek a legnagyobb szigetek közül a legnagyobb területűekkel bírnak. Ha Dániához nem számítjuk hozzá Grönlandot, akkor az európai országok közül Nagy-Britannia lenne a legnagyobb területű szigetekkel bíró ország.
Több sziget is van, melyek területén 2 vagy több ország osztozik. Ezek Új-Guinea (Indonézia és Pápua Új-Guinea), Borneó (Indonézia, Malajzia és Brunei), Ír-sziget (Nagy-Britannia és Írország), Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság), Tűzföldi Nagy-sziget (Argentína és Chile), valamint Timor (az Indonéziához tartozó Nyugat-Timor és a független Kelet-Timor)
Mivel nem minden szigetről mondható el, hogy teljes terjedelmében egyik vagy másik tengerben illetve óceánban fekszik, ezért nem lehet olyan összehasonlítást végezni, hogy melyik tengerben vagy óceánban van ezeknek a szigeteknek a legnagyobb összterülete. Viszont azt lehet vizsgálni, hogy ezeknek a szigeteknek a partjait mely tengerek és óceánok érintik. Az alábbi két táblázatban az óceán- illetve tenger-szintű összehasonlítások láthatóak.
Óceánok esetében egyértelmű a Csendes-óceán fölénye, tekintve, hogy a maláj-szigetvilág ennek az óceánnak a melléktengereiben terül el. A Jeges-tenger (mely a magyar földrajztudományban viseli ezt a nevet, külföldön sok helyen Arktikus-óceánként ismert), 22 szigetet mondhat a magáénak a nagy szigetek közül, mivel jobbára ennek a víznek a területén helyezkedik el a kanadai szigettenger.
A táblázat megmutatja az összes tengert, mely a világ legnagyobb szigeteinek a partjait mossa. Az első 3-4 helyen a maláj-szigetvilág tengerei állnak, míg az 5. a Jeges-tenger egyik melléktengere, a Barents-tenger. A maláj-szigetvilágnak gyakorlatilag minden tengere érinti a legnagyobb szigetek valamelyikét, akárcsak a Jeges-tenger melléktengerei.
Ebben a szakaszban található a Föld 112 legnagyobb szigete, a legnagyobbtól a legkisebbig. A táblázatok a területi adatokon kívül feltüntetik, hogy melyik szigetcsoporthoz tartoznak, mely ország részei, és melyik kontinensen helyezkednek el. Ezen kívül további információként azt is, mely tengerek és óceánok érintik őket (illetve, hogy az adott tenger mely óceán melléktengere, pl. a Földközi-tenger az Atlanti-óceáné).
A táblázatok áttekinthetősége miatt kizárólag a „tenger” utótagot viselő vizeket tüntettük fel, így ha az adott sziget nagyobb öböllel, csatornával, szorossal kapcsolódik a legközelebbi szárazföldhöz, az nem szerepel a táblázatban. Ezekért az információkért lásd az adott sziget cikkét.