PROFILBARU.COM

	Zsurzs Éva
Született	Steinhercz Éva; 1925. szeptember 29.; Budapest
Elhunyt	1997. szeptember 6. (71 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei	Zsurzs Mária (1946–1979); Zsurzs Kati (1955– )
Szülei	Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) ; Karikás Emma
Foglalkozása	filmrendező; forgatókönyvíró;
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1963); SZOT-díj (1966); Magyarország Érdemes Művésze díj (1970); Kossuth-díj (1973); Magyarország Kiváló Művésze díj (1983); Erzsébet-díj (1987);
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva^[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)^[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.^[5] Fiatalkorában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós dr., Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.