A történet a második világháború alatt játszódik. Vitay Georginát apja, Vitay tábornok az ország szélén lévő városba, Árkodra íratja be a teljesen zárt, bentlakásos kálvinista Matula Leánynevelő Intézetbe. Ginának nem mondja meg ennek okát, akit befogadnák új osztálytársai, de miután összeveszett velük egy buta játékon, és elárulta őket, kiközösítik. Gina megpróbál megszökni, azonban a pályaudvaron találkozik Kőnig tanár úrral, aki visszaviszi az iskolába. Újabb szökési kísérlet megelőzésére a tábornok megmondja Ginának, hogy ő a katonai ellenállás egyik vezetője és saját érdekében ott kell maradnia, hogy lebukása esetén ne tudják vele zsarolni. Megfogadja apja szavát, kibékül osztálytársaival.
Bevonulnak Magyarországra a német csapatok, és a tábornok nem jelentkezik többé. Megjelenik viszont hajdani budapesti udvarlója, Kuncz Ferenc főhadnagy, aki apja kívánságára hivatkozva megpróbálja őt megszöktetni. A szöktetés sikertelen; kiderül, hogy a tábornokot már letartóztatták, a főhadnagy pedig a kémelhárítás utasítására akarta Ginát elcsalni. A háború kedvezőtlen alakulása miatt a művelődési miniszter a tanév vége előtt elrendeli az iskolák bezárását, a Matula többé nem tudná Gina biztonságát garantálni. Ezért a helyi ellenállók (Horn Mici, Mráz és a polgári ellenállás vezetője) az igazgató Gedeon-napi ünnepségén megszöktetik. Ekkor szerez tudomást arról, hogy az iskola udvarán álló, a lányok által csodatévőként tisztelt Abigél szobor „csodáit” a lányok által a szoborhoz eljuttatott kívánságok alapján a mindenki által lenézett, látszólag ügyefogyott és Gina által addig gyűlölt Kőnig tanár úr teljesítette.
Kuncz Feri – Kovács István – a regényben hadnagy, a filmben rendfokozati jelzése alapján főhadnagy, de több másik szereplő (néha azonos vagy közös jeleneten belül is) hol hadnagynak, hol főhadnagynak mondja. Lakcíme a regényben Budapest II. kerület, Zápor u. 44., a filmben viszont 102.
Mivel a film, és az alapjául szolgáló regény fiktív helyszíneken játszódik – Árkod egy képzeletbeli város, a Matula Leánynevelő Intézet pedig egy fiktív intézmény – így arra nem volt lehetőség, hogy a filmet ott forgassák, ahol az játszódik. A Vajdaságban van ugyan egy Árkod nevű település, de az nem azonos az Abigélben szereplő azonos nevű, fiktív várossal. A filmet budapesti, váci és vácrátóti helyszíneken forgatták.
A Váci utca 47. Budapesten – az Angolkisasszonyok rendháza (a rend neve 2003 óta Congregatio Jesu), ahol a Matulán belül játszódó jeleneteket forgatták[3][4]
Az intézet szobái, és több más helyszín is a MAFILM Filmgyár stúdiójában volt felépítve.
A Matula belseje: Budapesten a Váci utca 47. alatt az Angolkisasszonyok rendháza (a rend neve 2003 óta Congregatio Jesu), amely egyúttal otthont ad a Pannon Kincstár Oktatási Központnak.[3] Itt találhatóak meg a folyosók és a csigalépcső.[4]
A magyar fájdalom szobra szintén Budapesten volt, a XVIII. kerületi Kossuth téri parkban, az Üllői úti oldalon.
A Váci székesegyház külseje (ahová istentiszteletre mennek és amelyiknek a harangzúgását is lehet hallani és a lépcsőit is látni)
A szobor és a park az Üllői út mellett (ma is megtalálható a XVIII. kerületben), közel a Szarvascsárda térhez
A Matula kertje a Vácrátóti arborétum ill. Püspöki Palota kertjének egy része. Ma már sokkal sűrűbb a növényzete.
A Kokas Pál-intézet a (mai) szeminárium épülete.
Az árkodi vasútállomáson játszódó jeleneteket a váci vasútállomáson forgatták.
Horn Mici háza (ahol Gina kimegy a mosdóba és elszökik) – egy budapesti XVIII. kerületi bérelt házban forgatták, a belsőket is ott vették fel (Zsurzs Katitól származó információ).
A filmben szereplő csigalépcső a budapesti Ward Mária Gimnázium mellett lévő rendházban van. Az egyik nagy terem volt berendezve hálóteremnek.[5]
Az Abigél-szobrot Budapestről szállították oda a forgatási helyszínre, ma is fellelhető az V. kerület, Október 6. u. 19. házának belső udvarában (nem látogatható, magánház)[3]
Egyes jeleneteknél Kalmár Péter (Balázsovits Lajos) mondja el, hogy mit üzent Torma igazgató úr. Itt eredetileg maga az igazgató mondta volna el a dolgokat, de mivel az őt alakító Básti Lajos ekkor már nagyon súlyos beteg volt, éppen ezért döntöttek ennél a változatnál.[6] Básti Lajos nagyjából a sorozat forgatásának befejezésével egyidőben hunyt el 1977. június 1-jén, így ez lett az utolsó filmszerepe.
↑2000-ben készült egy olyan riportfilm, címe Beszélgetés az Abigél szereplőivel – megszólal benne Garas Dezső, Piros Ildikó, Balázsovits Lajos és Bánfalvy Ági is.
