PROFILBARU.COM

	Zola élete ; (The Life of Emile Zola)
	1937-es amerikai film
Rendező	William Dieterle
Producer	Henry Blanke
Műfaj	filmdráma; életrajzi film;
Forgatókönyvíró	Heinz Herald ; Geza Herczeg; Norman Reilly Raine
Főszerepben	Paul Muni; Gloria Holden; Gale Sondergaard; Joseph Schildkraut
Zene	Max Steiner
Operatőr	Tony Gaudio
Vágó	Warren Low
Díszlettervező	Anton Grot
	Gyártás
Gyártó	Warner Bros.; Warner Bros. Pictures;
Ország	USA
Nyelv	angol
Játékidő	116 perc
	Forgalmazás
Forgalmazó	Warner Bros.
Bemutató	1937. augusztus 11.; 1963. május 5. (MTV1)
Eredeti magyar adó	MTV1
	További információk
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zola élete témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Zola élete (eredeti cím: The Life of Emile Zola) 1937-ben bemutatott amerikai életrajzi filmdráma William Dieterle rendezésében. A késői 19. században játszódó, Émile Zola életét feldolgozó produkciót tíz Oscar-díjra jelölték, melyből hármat nyert meg, köztük a legjobb film díját. A film középpontjában a Dreyfus-ügy áll.

2000-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A küszködő író Émile Zola (Paul Muni) egy párizsi tetőtéri hajlékban tengeti napjait a festő barátjával, Paul Cezanne-nal (Vladimir Sokoloff). Egy véletlen találkozása egy rendőrség elől bujkáló utcai prostituálttal segíti az első könyvsikeréhez, a Nanához, mely alulnézetből mutatja be a párizsi utcákat.

A Nanát további sikeres könyvek követik, és Zolából gazdag és híres író válik. Feleségül veszi Alexandrinet (Gloria Holden) és kényelmes életet kezd élni egy kúriában. Egy nap régi barátja Cézanne – aki még mindig szegény és ismeretlen – meglátogatja mielőtt elhagyja a várost. A festő szerint író barátja önteltté vált, és nagyon messzire került reformer ifjúkori önmagától.

Eközben egy francia titkos ügynök megszerez egy levelet, melyet egy katonatiszt a német nagykövetségnek címzett. A levél tartalma megerősíti, hogy egy kém van a francia hadsereg vezetésében. Rövid tanácskozás után a sereg parancsnokai úgy döntenek, hogy a zsidó Alfred Dreyfus (Joseph Schildkraut) az áruló, akit a Francia Guyanán található Ördög-szigeten börtönöznek be.

Később a hírszerzés új főnöke, Picquart ezredes (Henry O'Neill) olyan bizonyítékot fedez fel miszerint a kém Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy (Robert Barrat), de a felettesei parancsára csendben kell maradnia, elkerülve, hogy kínos helyzetbe hozza őket. Gyorsan át is helyezik egy távoli szolgálati állomásra.

Évek telnek el mikor Dreyfus hűséges felesége, Lucie (Gale Sondergaard) meggyőzi Zolát, hogy vállalja fel férje ügyét. Az író nem hajlandó lemondani kényelmes életéről, de a Lucie által elébe tárt bizonyítékok felcsigázzák érdeklődését. Közzétesz egy levelet egy újságban, melyben a hadsereget szörnyű igazságtalansággal vádolja. Később alig tud elmenekülni a hadsereg ügynökei által felpaprikázott dühös tömeg elől.

Ahogy várható volt az írónak bíróság elé kell állnia rágalmazásért. Az ügyvédje, Maitre Labori (Donald Crisp) minden követ megmozgat, de az elnöklő bíró elutasítja, hogy Dreyfus százados ügyét is felvessék a tárgyalás során. Zolát bűnösnek találják és egy év börtönbüntetésre ítélik. Vonakodva fogadja barátjai tanácsát, hogy Angliába meneküljön, ahol tovább folytatja írói tevékenységét Dreyfus ügyének szolgálatában.

Végül az új vezetés elismeri Dreyfus ártatlanságát. Az ügy felelősei kénytelenek lemondani vagy elbocsátják őket tisztségükből, Walsin-Estherhazy pedig elmenekül az országból. Zola meghal Szén-monoxid-mérgezésben egy meghibásodott tűzhely mellett, egy éjszakával azon nyilvános ceremónia előtt, melyet Dreyfus felmentésének szenteltek.

Szereposztás

Színész	Szerep	Magyar hang
Paul Muni	Émile Zola	Kálmán György
Gale Sondergaard	Lucie Dreyfus	Váradi Hédi
Gloria Holden	Alexandrine Zola	Avar István
Joseph Schildkraut	Alfred Dreyfus százados
Donald Crisp	Maitre Labori
Robert Barrat	Ferdinand Walsin-Estherhazy
Morris Carnovsky	Anatole France
Louis Calhern	Dorn őrnagy
Ralph Morgan	Párizs parancsnoka
Harry Davenport	katonai parancsnok
Robert Warwick	Henry őrnagy
Montagu Love	Cavaignac
Erin O'Brien-Moore	Nana
John Litel	Charpentier
Henry O'Neill	Picquart ezredes
Vladimir Sokoloff	Paul Cézanne
Grant Mitchell	Georges Clemenceau
Charles Richman	Delagorgue
Gilbert Emery	hadügyminiszter
Walter Kingsford	Sandherr ezredes
Frank Sheridan	Van Cassell
Lumsden Hare	Mr. Richards
Marcia Mae Jones	Helen Richards
Florence Roberts	Madame Zola
Dickie Moore	Pierre Dreyfus
Rolla Gourvitch	Jeanna Dreyfus
További magyar hangok
Angyal Sándor, Bakos Gyula, Bánhidi László, Básti Lajos, Békés Rita, Bitskey Tibor, Budai István, Csákányi László, Deák Sándor, Dömsödi János, Egri István, Gaál János, Greguss Zoltán, Győrffy György, Hindi Sándor, Inke László, Kamarás Gyula, Képessy József, id. Kőmíves Sándor, Kovács Károly, Láng József, Mányai Lajos, Molnár Tibor, Nagy István, Orbán Viola, Psota Irén, Siménfalvy Sándor, Sugár László, Ungváry László, Vándor József, Zách János

Oscar-díj

Oscar-díj (1938)
- díj: legjobb film – Warner Bros.
- díj: legjobb férfi mellékszereplő – Joseph Schildkraut
- díj: legjobb adaptált forgatókönyv – Heinz Herald, Geza Herczeg, Norman Reilly Raine
- jelölés: legjobb rendező – William Dieterle
- jelölés: legjobb férfi főszereplő – Paul Muni
- jelölés: legjobb rendezőasszisztens – Russell Saunders
- jelölés: legjobb művészeti rendező – Anton Grot
- jelölés: legjobb betétdal – Leo F. Forbstein
- jelölés: legjobb hang – Nathan Levinson
- jelölés: legjobb eredeti történet – Heinz Herald, Geza Herczeg

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a The_Life_of_Emile_Zola című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.