Hétgyermekes parasztcsaládból származott. Születésekor Benyák Bálint-nak anyakönyvezték, szülei Benyák József és Puchov Katalin voltak; ő volt a család negyedik gyermeke.
Gyenge fizikumú gyerekként inkább taníttatni küldték szülei. Tanulmányait Kinorányban kezdte (1900-1906), majd pedig Nagytapolcsányban (1913-1914) és Nyitrán (1914-1916) folytatta. Eredményei kiválóak voltak, ezért 1916 és 1917 között a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karán tanult, de tanulmányait anyagi források híján nem tudta befejezni.
1919-ben visszatért a Felvidékre, és több, rövidebb ideig tartó alkalmi munka után állandó állást kapott Kinorányban, ahol is közjegyző lett és 1935-ig dolgozott. 1936-tól 1939-ig Újbánya közjegyzője volt. 1939-től Pozsonyban vállalt köztisztviselői állást.
1947-ben nyugdíjba vonult, és haláláig Pozsonyban élt, de Kinorányhoz mindig is szoros, bensőséges kapcsolat fűzte. 1968-ban még egyszer meglátogatta szülőfaluját Jožo Nižnánsky szlovák íróval.
Sírja a pozsonyi Márton-temetőben van. Temetésen nagy számban vettek részt kinorányiak is.
Munkássága
Első verseit a Slovenské pohľady c. folyóiratban kezdte közölni 1922-től. Költészetére hatással volt Ady Endre, valamint Ivan Krasko szlovák és Jiří Wolkercseh költő. Verseiben nagy hangsúlyt kapnak a szülőföld, az otthon, a szlovákság. Foglalkoztatják a személyes emberi sorsok, az emberi tragédiák miatti együttérzés, a nagyvilágban megélt tapasztalatok.
Korai munkái még a szimbolizmus jegyében születtek, később már erőteljesen összpontosított az egzisztenciális kérdésekre. 1943-ban nyolc másik költőtársával egy nagyantológiát állított össze. A szlovák irodalom a tisói bábállam idején reneszánszát élte, melynek Beniak fontos részese volt.
Munkásságának harmadik korszakát, mely a második világháború után kezdődött, a műfordítás jelentette. Ebben megélhetési tényezők is motiválták, ugyanis a helyreállított Csehszlovákiában megbélyegzett személy volt, s a jelentősebb munkákból kiszorították a tisói rezsim alatt betöltött állása miatt, annak ellenére, hogy Beniak sosem politizált aktívan, és verseiben is alig találni politikai jelleget.