A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban lakott volt, de megtalálhatók a 9.–10. századi település nyomai is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNŐ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.”[3]
1910-ben még Ágcsernyő részeként jelentéktelen település volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Csak 1946 után, az új csehszlovák–szovjet határ kialakulásakor indult fejlődésnek. Ekkor lett Szlovákia legnagyobb vasúti határátkelője. 1968-ban itt találkozott Alexander Dubček, a csehszlovák kommunista párt főtitkára Leonyid Brezsnyev szovjet párt-főtitkárral egy vasúti kocsiban[4] az augusztusi szovjet „segélynyújtás”, azaz a prágai tavasz leverése előtt. 1969-ben rohamos fejlődésének köszönhetően városi rangot kapott.
Egy másik interpretáció szerint a település tulajdonképpen előd nélküli, csak 1946-ban jött létre, bár valóban kerültek hozzá területek Ágcsernyőtől és más településektől. Neve az 1946-ban született szlovák név tükörfordítása.
