Till Eulenspiegel

Till Eulenspiegel
Született	1300 Kneitlingen
Elhunyt	1350 (49-50 évesen) Mölln
Foglalkozása	tréfacsináló
A Wikimédia Commons tartalmaz Till Eulenspiegel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Till Eulenspiegel képe a mű 1515-ös kiadásából

Nem tévesztendő össze Charles De Coster Thyl Ulenspiegel című regényével.

Till Eulenspiegel, névváltozatai: Dyl, Thyl, Thyle Ulenspiegel; alnémet: Ulenspegel; népi hős, a német Naszreddin Hodzsa. A nép ajkán élő történeteket először 1450 körül gyűjthették össze. Az első két kiadás elveszett: ezek 1478 körül, és 1483 körül jelentek meg Lübeckben; az első 46, a második 89 történettel. A kettő közötti gyűjtést és átdolgozást egy Benedek rendi szerzetes végezte.

A legrégibb fennmaradt kiadás az 1510-es strassburgi kiadás, aminek címe „Ein kurtzweilig lesen von Dyl Ulenspiegel...” (német nyelven: Rövid olvasmány Till Eulenspiegelről...). Ez a második kiadáshoz képest még öt történetet tartalmaz felnémet átdolgozásban. Ennek szerzője Hermann (Hermen) Bote braunschweigi városi írnok, aki tartós népszerűséget szerzett a tréfacsináló szegénylegény, Till Eulenspiegel kalandjainak írásba foglalásával. A mű a történeteket egységes szerkezetbe foglalja, és főhősének egész életére kiterjednek. A történeteket kifejező, népies nyelven beszéli el.

Till Eulenspiegel a 14. század első felében élt. Paraszti családból származott. Kneitlingenben született, és feltehetően Mölln bei Lübeckben halt meg. Két jelképét neve is őrzi, a baglyot (Eulen) és a tükröt (Spiegel). A társadalmat a szegény néprétegek oldaláról kritizálja. Csínyeivel megcélozza az összes társadalmi réteget. Tréfás, szellemes, sőt nem egyszer trágár is.

A népkönyv ismert és elterjedt volt a német nyelvterületen. Sok német író és költő felhasználta műveiben. Nevezetesebb átdolgozásai és felhasználásai:

• Johann Fischart verses átdolgozása 1572-ből
• Thomas Murner
• Hans Sachs
• Johann Nestroy
• Frank Wedekind
• Gerhart Hauptmann
• Adam Kuckhoff
• Günther Weisenborn

Till Eulenspiegel (Mölln)

A 16. században több nyelvre is lefordították, így hollandra, franciára, dánra, angolra és latinra is. A lengyel kiadás a 17. században jelent meg.

Világirodalmi jelentőségűvé igazán csak Charles De Coster „La Légende de Thyle Ulenspiegel et de Lamme Goedzak” című regénye tette, amiben Eulenspiegelt a németalföldiek és a spanyolok harcának idejébe helyezte. A regény 1878-ban jelent meg. Charles De Coster regényét magyarra először Bálint Lajos és dr. Éber László fordította, és a Révai Testvérek adták ki Thyl Ulenspiegel címmel a 20. század első felében. A második kiadás Szabó Lőrinc és Illyés Gyula fordítását tartalmazta, és az Európa Könyvkiadó adta ki 1957-ben. Harmadszorra 1964-ben, Till Eulenspiegel kópéságai címmel adták ki Lengyel Balázs fordításában.

Zenei feldolgozások is születtek:

• Richard Strauss: „Till Eulenspiegels lustige Streiche” (Till Eulenspiegel vidám csínyjei) szimfonikus költemény, 1890
• Emil Nikolaus von Reznicek „Till Eulenspiegel” opera, 1902

Eulenspiegel ténylegesen élt, (kb.) 1300-ban, Kneitlingenben született és 50 évvel később Möllnben halt meg. Möllnben minden évben megemlékeznek róla színművek keretében. A kútra épített szobrának ha megsimítjuk cipőjét a babona szerint szerencsések leszünk.

Források

• Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 1296. o.  

Irodalom

• Till Eulenspiegel kópéságai – tréfás mesék, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1964, eredeti német szövegekből fordította Lengyel Balázs, grafika Baska József

• Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel I-II., Révai Kiadás, Budapest, fordította: Bálint Lajos, dr. Éber László

Illyés Gyula és Szabó Lőrinc fordításában:

• Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel, Európa Könyvkiadó, 1957, 1962, 1977, 1985, - , - , ISBN 963-07-1000-5, ISBN 963-07-3896-1
• Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel I-II., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-15-1783-7
• Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1990, ISBN 973-26-0159-0
• Erich Kästner: Erich Kästner mesél – Till Eulenspiegel, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1992, 2012, ISBN 963-11-7006-3, ISBN 978-963-11-9187-5, Rónaszegi Éva fordításában

További információk