Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra , tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek ). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A Szász Választófejedelemség (németül : Kurfürstentum Sachsen ) a 14.-19. század között fennállt történelmi állam volt a Német-római Birodalomban .
Történelme
A Szász-Wittenbergi Hercegségben uralkodó Askaniai család az 1356-os német aranybullában megkapta a király- ill. a császárválasztási jogot, a család azonban 1422-ben kihalt. A szász választójog így átszállt a Wettin-család grófjaira.
1500 óta a Szász Választófejedelemség a Birodalom Felső-szászországi Körzetéhez tartozott.
Szász választófejedelemség (Ernő-ág, pirossal) és az Albert-ági törzsterület (citromsárgával) 1485 -ben a lipcsei 1485-ös felosztása után
A Szász Választófejedelemség (Albert-ág, pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) és veszteségei (csíkos) 1547 -ben a schmalkaldeni háború után
A Szász Választófejedelemség (pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) 1554 -ben a naumburgi szerződés után
1485 -ben a Wettin-család két ágra szakadt: az Ernő- és az Albert-ágra. Utóbbi megtartotta a Meißen feletti uralmat. A schmalkaldeni szövetség elleni háború eredményeként – az 1547 -es mülhbergi csata után – V. Károly császár lemondásra kényszerítette a vele szembeszálló (Ernő-ági) János Frigyes választófejedelmet . Az Ernő-ág uralkodóinak le kellett mondaniuk a császárválasztás jogáról az Albert-ág javára. A császár a vele szövetséges Móric szász hercegnek adta a választófejedelmi címet és az Ernő-ági birtokok nagy részét (naumburgi szerződés , 1554 ).
A 18. századi szász választófejedelmek lengyel királyi címet is viseltek: I. Frigyes Ágost szász választófejedelem 1697 -től kezdve II. („Erős”) Ágost néven Lengyelország királya volt. 1733-tól fia, II. Frigyes Ágost választófejedelem követte a lengyel trónon, mint III. („Kövér”) Ágost király. Ennek fia, Frigyes Keresztély választófejedelem 1763-ban csupán néhány hétig uralkodott Szászországban, lengyel királynak már nem választották meg. Az ő fia, III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelem trónra lépése után két évvel, 1765 -ben lemondott Lengyelország koronájáról. Három évtizeddel később, 1791 . május 3-án a szejm új lengyel alkotmányt hirdetett ki, ebben Frigyes Ágostot a lengyel királyi trón jogos örökösének jelölték, de Lengyelország harmadik felosztása miatt trónját nem foglalhatta el.
1806 -ban a Szász Választófejedelemség csatlakozott a Napóleon elleni negyedik koalícióhoz , melyet Poroszország és a Habsburg Birodalom vezetett. 1806 . október 14-én a jénai és az auerstädti csatákban Napóleon csapatai megsemmisítő vereséget mértek a porosz és a szász seregekre. Szászország francia katonai megszállás alá került. A szorult helyzetbe jutott Szászország 1806 . december 11-én Posenben (Poznańban) különbékét írt alá Franciaországgal. Ennek értelmében kivált a háborúból, belépett a Napóleon által irányított Rajnai Szövetségbe (2. cikkely), és lemondott néhány türingiai területről (7. cikkely). A szász állam vállalta, hogy a római katolikus egyháznak az evangélikussal (lutheránussal) azonos jogokat biztosít (5. cikkely). Kárpótlásul Szászország megkapta a Poroszországtól elcsatolt Cottbus környékét (6. cikkely), és Napóleon császár – Bajorországhoz és Württemberghez hasonlóan – Szászországot is a királyság rangjára emelte (3. cikkely). 1806 . december 20-án az uralkodó III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelmet I. Frigyes Ágost néven Szászország első királyává nyilvánították.
Uralkodói
Választófejedelemek és birodalmi főmarsallak a német Aranybulla szerint:
Név
Uralkodása
Dinasztia
Megjegyzések
II. Rudolf (* 1307 k.)
1356 , †1370 . december 6.
Askaniak
(I. Rudolf fia).
Vencel (* 1337 k.)
1370 , †1388 . május 15.
Askaniak
(I. Rudolf fia).
III. Rudolf (* 1373 k.)
1388 , †1419 . június 11.
Askaniak
(Vencel fia).
III. Albert (* 1375 k.)
1419 , †1422 . november 27.
Askaniak
(Vencel fia).
I. Harcias Frigyes (* 1370 . április 11. )
1423 , †1428 . január 4.
Wettinek
(György meisseni őrgróf fia).
II. Előkelő Frigyes (* 1412 . augusztus 22. )
1428 , †1464 . szeptember 7.
Wettinek
(I. Frigyes fia).
Ernő (* 1441 . március 24. )
1464 , †1486 . augusztus 26.
Wettinek
(II. Frigyes fia).
III. Bölcs Frigyes (* 1463 . január 17. )
1486 , †1525 . május 5.
Wettinek
(Ernő fia).
Állhatatos János (* 1468 . június 30. )
1525 , †1532 . augusztus 16.
Wettinek
(Ernő fia).
Nemesszívű János Frigyes (* 1503 . június 30. )
1532 , tf.: 1547 . május 19. , †1554 . március 3.
Wettinek
(Állhatatos János fia).
Móric (* 1521. március 21.)
1547 , †1553 . július 9.
Wettinek
(Kegyes Henrik fia).
Ágost (* 1526 . július 31. )
1553 , †1586 . február 11.
Wettinek
(Móric öccse).
I. Keresztély (Christian I) (* 1560 . október 29. )
1586 , †1591 . szeptember 25.
Wettinek
(Ágost fia).
II. Keresztély (Christian II) (* 1583 . szeptember 23. )
1591 , †1611 . június 23. .
Wettinek
(I. Keresztély fia).
I. János György (* 1585 . március 5. )
1611 , †1656 . október 8.
Wettinek
(II. Keresztély öccse).
II. János György (* 1613 . május 31. )
1656 , †1680 . augusztus 22.
Wettinek
(I. János György fia).
III. János György (* 1647 . június 20. )
1680 , †1691 . szeptember 12.
Wettinek
(II. János György fia).
IV. János György (* 1668 . október 18. )
1691 , †1694 . április 27.
Wettinek
(III. János György fia).
I. Frigyes Ágost (* 1670 . május 12. )
1694 , †1733 . február 1.
Wettinek
(IV. János György öccse, II. (Erős) Ágost néven lengyel király).
II. Frigyes Ágost (* 1696 . október 17. )
1733 , †1763 . október 5.
Wettinek
(I. Frigyes Ágost fia, III. Ágost néven lengyel király).
Frigyes Keresztély (* 1722 . szeptember 5. )
1763 , †1763 . december 17.
Wettinek
(II. Frigyes Ágost fia).
III. Frigyes Ágost (* 1750 . december 23. )
1763 –1806 . december 20. , †1827 . május 5.
Wettinek
(Frigyes Keresztély fia, 1806-tól I. Frigyes Ágost néven király.)
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kurfürstentum Sachsen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Egyházi választók Világi választók Világi választók a 17. századtól Egyházi választók 1803-tól Világi és egyházi választók a 19. századtól