Sillye János és Kocsis Klára fiaként született. 1831-től Hajdúböszörményben tanult, majd 1833 őszétől négy éven át jogot hallgatott Debrecenben. Ezután Nagyváradra ment, ahol a központi szolgabíróságnál, majd a megyénél lett kiadó. 1843-ban Beöthy Ödön mellett országgyűlési írnok volt Pozsonyban. Az országgyűlés vége felé felesküdött a királyi táblához jegyzőnek és az ügyvédi vizsgát kitüntetéssel tette le Pozsonyban. Ügyvédként praktizált, de dolgozott az akkori pozsonyi Hírnök szerkesztőségében is.
1847-ben Hajdúböszörménybe költözött, ahol 1848 júniusában országgyűlési képviselőnek választották. Nem sokkal ezután a nemzeti kormány kormánybiztosnak nevezte ki a Hajdú-kerületbe katonaállítás végett. Ő szervezte meg az 52. és 53. Bocskai zászlóaljakat, és a 17. huszárezredet. 1849-ben a Hajdu-kerület főkapitányává és a nemzetőrség főparancsnokává neveztetett ki.
Fogságából 1856. december 8-án kiszabadulva, az Országos Gazdasági Egyesületnél mint a Gazdasági Lapok segédszerkesztője működött. 1857-ben, a gazdasági egylet újraszervezésekor másodtitkárrá választatott meg. Tevékenyen részt vett a mezei gazdasági könyvek, különösen az angol haszonbérletről írt munka szerkesztésében.
1861-ben a hat hajdú városban hajdúkerületi főkapitánynak választották. Ezen tisztséget 1875-ig viselte, midőn a Hajdu-kerület Hajdu-megyébe olvasztatott be. Az 1867-es koronázás alkalmával ő vezette Budára a hajdukerületi küldöttséget. 1875-ben Debrecen város főispánjává neveztetett ki, a hol csak 1876. augusztusig maradt. Ezután még egyszer fellépett mint Mérsékelt Párti képviselő, de megbukott. Ennek hatására teljesen visszavonult a magánéletbe.
Mint főkapitány sok jóindulattal viseltetett szülővárosa, Hajdúböszörmény iránt. Birtokossági takarékpénztárt létesített, iskolát építtetett, és megkezdte a tagosítást. A helybeli református egyház gondnoka és az Alsó-Szabolcs hajduvidéki református egyházmegye segédgondnoka volt.
Ars poeticája
"Miután meg vagyunk győződve, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való, s azért nekünk oda kell törekednünk, hogy a hajdú nép gyermekei egy jól rendezett iskolában jó hazafiakká s hasznos, értelmes polgárokká neveltessenek."
A pozsonyi II. számú nemzetőrség szabályai, a tisztikar névsorával és hadgyakorlati parancsszavakkal, Pozsony, 1848.
Városi titoknok, vagyis törvénykezési kézikönyv. Királyi és más városokbeli hivatalnokok és ügyvédek, mint szinte magánosok használatára, Pozsony, 1848.
Esküdtszéki eljárás és sajtóügyi utasítás a törvényhatósági elnökök számára. Az igazság- és belügyi miniszterek által kiadott rendeletek után kiadta, Pozsony, 1848.
Jegyzéke a magyar gazdasági egyesület 1859. jún. 5–8. napjain a régi füvészkertben rendezett gazdasági eszköz- és gépkiállítása tárgyainak. A beérkezett nyilatkozatok nyomán összeállította, Pest, 1859.
Jegyzéke a magyar gazdasági egyesület köztelkén 1860. jún. 8–6. napjain rendezett juhkiállítás és 1860. jún. 2-ára Tótmegyerre kitűzött eke-verseny tárgyainak. A beérkezett nyilatkozatok nyomán összeállította, Pest, 1860.
Szabályrendelet a Hajduvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben. Összeállítva a törvények, törvényes gyakorlat és felsőbb rendeletek alapján, Debrecen, 1863.
A nagym. m. kir. helytartótanácshoz hivatali alázatos jelentése a Hajdukerület főkapitányának, Debrecen, 1864.
Előterjesztés és vélemény a böszörményi Hajdu-birtokosok sérelmei orvoslása tárgyában, Debrecen, 1864.
