Ruzsa Imre (Budapest, 1921. május 12. – Budapest, 2008. július 2.) Széchenyi-díjasfilozófus.
Tudományos tevékenysége mellett nagy szerepet vállal a modern logika oktatásában és népszerűsítésében. Egyetemi előadásai és szellemes kommentárokkal tarkított, mindamellett magas színvonalú könyvei nagyban hozzájárulnak a logika magyarországi kultúrájának terjesztéséhez.
Élete
Az Eötvös Loránd TudományegyetemTermészettudományi Karán végzett 1956-ban matematika-fizika tanárként. Ezután középiskolában tanított, míg 1960-ban meghívást nem nyer a ELTE Analízis Tanszékére, ahol tanársegédként, majd adjunktusként tevékenykedik. Már 1963-ban részt vett a filozófia szakos hallgatók logika képzésében, 1965-től az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa majd főmunkatársa. 1971-től kezdve a bölcsészkar neves oktatója, kutatója. 1978-tól egyetemi tanár, 1982-ben pedig a BTK újonnan alakult, a Logika Tanszékből kivált Szimbolikus Logika és Tudománymetodológia Tanszék vezetője volt 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig. A Marxizmus–Leninizmus Tanszékcsoport megszűnése után a Ruzsa és munkatársai által alapított tanszék lett a BTK Logika Tanszéke, ahol vezetése alatt már az 1980-as években színvonalas, nemzetközi szinten is érdemesített tudományos kutatás folyt. 1998 óta professor emeritus.
Ruzsa Imre két fia szintén neves tudós: Ruzsa Ferenc (filozófus, indológus) és Ruzsa Z. Imre (matematikus, akadémikus).
Az 1960-as években kidolgozta a humán szakos egyetemi hallgatók logika képzésének programját. Sok tanítványa ért el hazai és külföldi sikereket a tudományfilozófia és tudománytörténet tárgykörében. (Néhányan a tanítványok közül: Gendler-Szabó Zoltán, Kálmán László, Klima Gyula, Máté András, Mihálydeák Tamás, Pólos László.) Számos cikkét azért magyar nyelven publikálta, hogy ezzel is hozzájáruljon a logika magyar nyelvű irodalmának bővüléséhez. Számos logikai és matematikafilozófiai könyv szerzője, társszerzője ill. szerkesztője, szerkesztésében jelent meg az 1984 és 1990 között kiadott Tertium non datur c. évkönyv.
Díjai
Széchenyi-díj (1991) – A szimbolikus logikán belül a modális és deontikus logika tudományterületének hazai megalapításáért és nemzetközi szintre fejlesztéséért, nemzetközileg is elismert munkásságáért.
Néhány munkája
Ruzsa Imre – Urbán János, A matematika néhány filozófiai problémájáról – matematikai logika, Tankönyvkiadó, 1966
Imre Ruzsa, Modal logic with descriptions, Nijhoff, Hága 1981.
Ruzsa Imre, Klasszikus, modális és intenzionális logika, Akadémiai, Budapest 1984. ISBN 963-05-3084-8
Pólos László – Ruzsa Imre, A logika elemei, Tankönyvkiadó, Budapest 1987. ISBN 963-18-0151-9 [Máté András logikatörténeti függelékével]
Ruzsa Imre – Máté András, Bevezetés a modern logikába, Osiris Kiadó, Budapest 1997. ISBN 963-379-185-5
Ruzsa Imre (szerk.), Logikai zsebenciklopédia, Áron, Budapest 1998. ISBN 963-85504-9-X [Függelékben: Patho-logikus szaxótár]
Tertium non datur. Válogatott logikai–metodológiai tanulmányok 1984–1990, válogatta és szerkesztette Ruzsa Imre, Osiris Kiadó, Budapest 2000. ISBN 963-3796-37-7 [függelékben a Tertium non datur c. évkönyv hat kötetének teljes tartalomjegyzéke]
