PROFILBARU.COM

A tudománytörténet a tudományok keletkezésével, létrejöttével, az ókortól napjainkig tartó fejlődésével foglalkozik.

A tudományok történelme a történelmi feljegyzések azon emberi eseményekről amelyek a világ technológiai fejlődésében rész vettek. Amit pontosabban tudománynak nevezünk az a tapasztalati tudományból és az elméleti tudományból tevődik össze. Világunk különböző népei a kutatásaik során , különböző technikákat és módszereket fejlesztettek ki tudományos megfigyeléseikhez. Ezek összességét a tudományos módszer gyűjtőnév alá soroljuk be. A tudományok történelme átfedi a történelmi módszer, a intellektuális történelem és a társadalom történelem kategóriákat.

A 16. és a korai 17. századi tudományos-technikai forradalom indította el azoknak a tudományos módszereknek a fejlődését amik elősegítették a tudásunk bővülését. Ez a változás annyira mélyrehatónak tűnt, hogy – különösen a tudományfilozófusok és a praktizáló tudósok – úgy gondolták, hogy a korábbi ismereteink mind átgondolandók. Hagyományosan, a tudomány történészei úgy határozták meg a tudományt, hogy az körülbelül magába foglalja ezeket területeket is.

A matematika, a technológia, és a filozófia történelme más cikkekben van összefoglalva. A matematika közeli rokona a tudományoknak de mégsem tudomány (legalábbis a modern felfogás szerint). A technológia szerepe az alkotó folyamatban, hasznos tárgyak és rendszerek tervezése, létrehozása. A filozófia abban különbözik a tudományoktól, hogy mind a természeti, mind a társadalmi része olyan elméleteket használ fel, amelyek már rögzítve vannak más tudományok által. A filozófia átfedi a tudásnak több területét is. Figyelemreméltó az etikai része. A gyakorlatban, ezen területek mindegyike a másik külső hivatkozásaként használatos.

Tudománytörténet teóriák és szociológiák

A legtöbb tudománytörténeti probléma arra a kérdésre kereste a választ, hogy voltaképpen "mi" is a tudomány és hogyan is "működik". A tudomány szociológiája arra összpontosított, hogy a tudósok milyen módszerekkel dolgoznak. Közelebbről megvizsgálva azokat a módokat ahogyan alkotják és építik a tudományos ismereteket. Egészen 1960-ig általánosan elfogadott nézet volt a tudomány-tanulmányokban (szociológia és tudománytörténet) az, hogy hangsúlyozzák az "emberi komponenst" a tudományos ismerettel szemben, és hogy "hangsúlytalanítsák" azt a nézetet miszerint a tudományos adatok önevidensek, érték- és kontextus nélküliek.

A tudományfilozófiában nagy viták születtek a "változó elméletek" problémáiról. Az első három filozófus akik ezekkel a problémákkal foglalkoztak: Karl Popper aki a mellett érvelt, hogy a tudományos megismerés folyamatos és halmozódó; Thomas Kuhn szerint a tudományos elméletek nem egyszerűen az ismeretek tetszés szerint szűkíthető vagy bővíthatő halmazai, hanem meghatározott logikai egységek és nem feltétlenül folyamatosak; és Paul Feyerabend aki szerint soha nem érvényesülnek univerzális, tiszta, kontextusfüggetlen módszertani normák. Nincs olyan módszertani normahalmaz, amely már számos elméletet meg ne sértett volna .

Egészen Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (1962) c. írásának – a megjelenéséig, sok vita folyt arról a kérdésről, hogy mit is jelent a "tudományos objektivitás". Gyakran, de nem mindig, a tudományok "igazságáról" alkotott elméletek túllépték a tudományos közösség határait, valóságos "tudományos háborúkat" vívtak egymással.

Kísérletek előtti "tudomány"

Nyugaton, az ókortól egészen a tudományos forradalmakig, a világról alkotott fejtegetések természetfilozófia névvel voltak megjelölve, művelői pedig a természetfilozófusok nevet viselték. Ezek a tudományok olyan ágakat is tartalmaztak amelyek a mai értelemben nem nevezhetők tudománynak. Bertrand Russell: A Nyugati Filozófia Története című műve részletes leírást ad az antik természetfilozófiáról.

Arisztotelész, egyike a legjellegzetesebb antik természetfilozófusoknak. Több megfigyelést is tett a természet dolgairól, főleg a növények és az állatok terén. Arisztotelész inkább a kategorizálást tartotta fontosnak, de tett több megfigyelést például a csillagászatban, fizikában is; például Phisica (Fizika) vagy a De caelo (az égboltról), vagy a De Anima(a lélekről) művében.

Korai kultúrák

A történelem előtti időkben a tudást szájhagyomány révén adták át generációról generációra. Az írás megjelenésével és egyre nagyobb elterjedésével a meglévő tudást összegyűjtötték és így pontosabban adhatták tovább. Összekötve az írástudást és a mezőgazdaság fejlődését, ami több élelem termelését tette lehetővé, a korai társadalmaknak lehetőségük nyílt arra, hogy tovább fejlődjenek mert több időt tudtak fordítani más feladatokra.

Sok ősi civilizáció komoly csillagászati ismeretekre tett szert csupán egyszerű megfigyelések révén. Azonban nem volt mélyrehatóbb ismeretük a bolygók valódi fizikai felépítéséről, és inkább elméleti magyarázatok keletkeztek. A pszichológia alapjait is megtaláljuk több ókori népnél, és az alkímia is igen népszerű tudomány volt. Jelentős megfigyelések voltak a flóra és a fauna terén is.

Tudomány Kínában

Köszönhetően Joseph Needhamnak a kínai technológia nagy részét felfedezték. Sok más dolog közt a Kínaiak találták fel a puskaport, a körzőt, a papírsárkány, a léggömböt, a nyomtatást és sok mást is. Továbbá jelentősen hozzájárultak a matematika, a logika, a csillagászat, az orvoslás, és sok más tudomány ismereteinek bővítéséhez is.

Tudományos nézőpont a reneszánszban

Optika

Roger Bacon indította azon polihisztor gondolkodók sorát, akik a „világ megfejtésén” munkálkodtak. A gömbtükröket már az ókorban ismerték, azonban csak a XIII. században kezdődött meg gyakorlati kutatásuk arra, hogy optikailag közelebb hozzák a környezet látványát az emberi szem számára. Ezzel a felfedezéssel éppen párhuzamosan kezdett fejlődni egy másik képalkotási eljárás is, mely nem más, mint a fényképezés. S ez az a terület, mely ismét reflektorfénybe helyezte az emberi látószervet és annak felépítését. Szinte nem is meglepő, hogy a reneszánsz talán leghíresebb embere, Leonardo Da Vinci is kivette a részét a fénytanról alkotott elméletek gyarapításában. Ő egy „sötét kamrának” nevezett eszköz által megjelenített képrögzítési eljárás működési elvéhez hasonlatosnak írta le a szemlencsén szintúgy beszűrődő fény hatását. Továbbá ő vette észre elsőnek a fényelhajlást és írta le egészen pontosan a fénytörést. Vizsgálódásainak eredményeire alapozva azt az álláspontot képviselte, hogy fény-, hang- és vízhullámok ugyanolyan mozgási törvényeknek engedelmeskednek.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tudománytörténet témájú médiaállományokat.

Irodalom

Thomas S. Kuhn (1996). The Structure of Scientific Revolutions (3rd ed.). University of Chicago Press. ISBN 0226458075
Howard Margolis (2002). It Started with Copernicus. New York: McGraw-Hill. ISBN 0 07 138507 X
Joseph Needham. Science and Civilisation in China. Multiple volumes (1954–2004)
Bertrand Russell (1945). A History of Western Philosophy: And Its Connection with Political and Social Circumstances from the Earliest Times to the Present Day. New York: Simon and Schuster
Leonard C. Bruno (1989), The Landmarks of Science. ISBN 0 8160 2137 6
John L. Heilbron, ed., The Oxford companion to the history of modern science (New York: Oxford University Press, 2003)
George Rousseau and Roy Porter, eds., The Ferment of Knowledge: Studies in the Historiography of Science (Cambridge: Cambridge University Press, 1980). ISBN 052108718X
Caroline L. Herzenberg. 1986. Women Scientists from Antiquity to the Present Locust Hill Press ISBN 0 933951 01 9
Vekerdi László: "A Tudománynak háza vagyon". Reáliák a régi Akadémia terveiben és működésében; MATI–Egyesület, Piliscsaba–Bp., 1996 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
Gazda István: Magyar tudománytörténet. Jegyzet a felsőoktatási intézmények hallgatói számára; Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 1997
Ernst Peter Fischer: Arisztotelész, Einstein és a többiek. Kis tudománytörténet portrékban elmesélve; ford. Rónaszegi Éva, Csokonai Attila; Saxum, Bp., 1998
A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Tudománytörténeti konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére; szerk. W. Nagy Ágota; Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp., 2003
Értelem és történelem; szerk. Fehér Márta, Zemplén Gábor, Binzberger Viktor; L'Harmattan, Bp., 2006 (Tudománytörténet és tudományfilozófia)
Rosta István: A magyar tudománytörténet nagy eseményei. Válogatás és vázlat rövid foglalatban; Szt. György, Bp., 2007 (Szent György könyvek)
Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Budapest, 2008. április 17-18.; szerk. Korompay Klára; MNYT, Bp., 2009 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
Szemrád Emil: Tudománytörténet. Jegyzet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára; PoliPrint, Ungvár, 2009 (Rákóczi-füzetek)
Határmunkálatok a tudományban; szerk. Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor; L'Harmattan, Bp., 2010 (Tudománytörténet és tudományfilozófia)
Alexandre Koyré: Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről; ford. Szigeti Csaba; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Bp.–Szeged, Bp., 2010 (Rezonőr)
Mit ér a tudós, ha magyar? Gazda István tudománytörténésszel beszélget Mezei Károly; Kairosz, Bp., 2014 (Magyarnak lenni)
Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet II.; szerk. Korompay Klára; MNYT, Bp., 2014 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
Vásárhelyi Tamás: Tudós természetábrázolók. Herman Ottótól a digitális képalkotásig; Magyar Természettudományi Múzeum, Bp., 2014
Hargittai István: Eltemetett dicsőség avagy Hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót; ford. Silberer Vera; Akadémiai, Bp., 2014
Hangay György: A természettudomány úttörői. Arisztotelésztől napjainkig; EX-BB, Bp., 2015
Neveléstudomány és tudományos elit a 20. század második felében; szerk. Németh András, Biró Zsuzsanna Hanna, Garai Imre; Gondolat, Bp., 2015
Steven Weinberg: A világ megismerése. Hogyan alakult ki a modern természettudomány; ford. Both Előd; Akkord, Bp., 2016
William Bynum: A tudomány rövid története; ford. Boross Anna; Kossuth, Bp., 2016
Utak és tévutak az '50-es évek tudománypolitikájában; szerk. Bartha Elek; DE, Debrecen, 2017
Héjjas István: Isten veled, materializmus! Tényleg az anyag irányítja a világot? Mit mond erről a tudomány, a vallás, a filozófia?; Eötvös, Bp., 2017
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története; ford. Both Előd; Akkord, Bp., 2018 (Talentum tudományos könyvtár)
Johannes Fried: Hány nap még a világ? A modern tudomány születése. A mai természettudományok kialakulása a középkori apokaliptikus gondolkodásból; ford. Lénárt Tamás; Atlantisz, Budapest, 2022 (A kútnál)